Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Baky György és Mádai Péter (SZDSZ); Tulok András és Veér Miklós (MSZP) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "Az Iharkútra tervezett veszélyes hulladéklerakó" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
2783 A szerző jelentős előnyként értékeli azt a tényt, hogy a szomszédos települések önkormányzatai támogatják a kezdeményezést. A polgármesterek ezzel szemben egy kivétellel azt állítják, hogy nem is támogathatták volna, lévén, hogy a tanulmány készítője őket erről elmulasztotta megkérdezni. Ha kérték volna vélem ényüket, elmondták volna, ami így a tanulmányban nem kaphatott kellő hangsúlyt, hogy a tervezett hulladéklerakó két természetvédelmi terület között helyezkedne el, az egyiktől kettő, a másiktól három kilométer távolságban. A hatástanulmány ugyan említést t esz arról, hogy a bauxitbányászat megkezdése előtt részletes geológiai feltárás történt, azonban a bányászat okozta változatok felmérése elmaradt, illetve ez a szerző által nem ismert. Köztudomású, hogy a bányaművelés során számtalan robbantás volt a terül eten, az ezen robbantások miatt bekövetkezett geológiai változásokat számításon kívül hagyni, egy veszélyes hulladékokat koncentráló mű építése előtt érthetetlen és megmagyarázhatatlan nagyvonalúságra vall. Ugyanis a területrész nem tekinthető vízzárónak, a keletkezett repedéseken a meddővel feltöltött részeken keresztül a felszínről leszivárgó vizek közvetlenül a karsztba áramlanak. Abba a karsztba, amely a KTM egy 1996os kiadványában, mint fokozottan érzékeny, üzemelő karsztvízbázis szerepel. Csak példak ént néhány település, amelyek vízellátását az esetleges hulladéklerakó alapvetően veszélyeztetné. Ezek többek közt Ajka, Bakonybél, Farkasgyepű, Herend, Hévíz, Pápa, Veszprém, Zirc. A hatástanulmányban rejlő nyilvánvaló ellentmondások ellenére első fokon - Farkasgyepű és Németbánya körjegyzőségét kivéve - valamennyi szakhatóság megadta a hozzájárulását. A cég fellebbezett, az ügy most másodfokon van. A kérdésünk az, tisztelt miniszter úr, hogy ön szerint vajon megérie egy jó esetben 50 évig üzemeltethető, veszélyes hulladékokat befogadó, nyitott karsztra telepítendő mű kockázatának kitenni Magyarország egyik legnagyobb, még nem szennyezett karsztvízbázisát? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az interpellációra Baja Ferenc minisz ter úr válaszol. DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter : Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Személyes véleményem szerint nem éri meg, de természetesen Magyarországon a miniszter személyes véleménye nem irányadó, hiszen hulladé klerakót a megfelelő jogi eljárások szerint lehet létesíteni, és természetesen hulladéklerakót megfelelő jogszabályok közepette létesíteni is kell Magyarországon, hiszen a Magyarországon termelődő hulladékot Magyarországon kell elhelyezni. Az adott ügyben egyébként az ÁZA Kft. a normális jogrend szerint fordult a környezetvédelmi hatósághoz azért, hogy veszélyeshulladéklerakót létesítsen. Az én véleményem szerint is téves volt a cég azon feltételezése, miszerint egy elhagyott bánya elegendő ahhoz ma a magy ar jogszabályok szerint, hogy ilyen hulladéklerakót létesíteni lehessen. Éppen ezért az elsőfokú hatóság elutasította - a környezetvédelmi hatóság elutasította - ennek a hulladéklerakónak a létesítését. A kft. jogszerűen élve lehetőségével, ezt megfellebbe zte. Az elutasításunk alapja a következő volt. A Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatala augusztus 20án nem járult hozzá ahhoz, hogy ez a hulladéklerakó létrejöhessen, valamint a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal hatósági és igazgatási főosztá lya jelezte, hogy az érintett, környező települések rendezési tervében sem szerepel ilyen típusú létesítmény engedélyezése. Ebben az értelemben kis időcsúszás van az interpellálók és a KTMben végzett jogi munka között, mivel nem abban az időpillanatban si került ezt elmondani, amikor ez még aktuális volt, ezért a képviselő urakat és a Házat is megnyugtathatom, hogy a környezetvédelmi hatóságok másodfokon helybenhagyták az elsőfokú döntést, tehát a környezetvédelmi hatóságok oldaláról nem lehetséges ezen hul ladéklerakó megépítése. Ugyanakkor föl kell hívnom tisztelt Ház figyelmét arra, hogy annak ellenére, hogy a környezetvédelmi hatóságok a környezetvédelmi engedélyt tehát nem adták meg, bírói