Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a belügyminiszterhez - "Miért vezeti félre a közvéleményt, miniszter úr? (A miniszter úr közvélemény előtt tett nyilatkozatai és a valóság közötti ellentmondások tárgyában)" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
2765 Viszon tválasz illeti meg a képviselő urat. DR. BENKŐ ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Válasza csak részben nyugtatott meg. Nagyon jó, hogy a mentőállomások kérdésében megoldás születik, így a közvetlen életmentés szempontjából helyzetünk lényegesen javul. Örülök a fejlesztési pénzeknek is. Más területen a veszteségeket nem biztos, hogy kompenzálják a nyereségek, azok a nyereségek, amelyeket ön felvázolt. Remélem, beteget látogatni nem kell olyan távolra és olyan sokszor utazni, mint ahogyan most tűnik. Rem élem, a lakosság járulékos további költségei nem emelkednek. Remélem, az eddig jól bevált helyi megoldások és szokások tovább működnek. Az ön felvázolta rendszer hatékonysága a működés során mérettetődik meg. Legfőbb döntnöke pedig az egésznek az ott élő l akosság, akik nyereségként vagy veszteségként élik meg azt. Jelenleg vesztesnek érzik magukat. (Taps az ellenzék padsoraiban.) Dr. Torgyán József (FKGP) - a belügyminiszterhez - "Miért vezeti félre a közvéleményt, miniszte r úr? (A miniszter úr közvélemény előtt tett nyilatkozatai és a valóság közötti ellentmondások tárgyában)" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Államtitkár úr nem kíván reagálni. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Torgyán József úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván föltenni a belügyminiszternek. Képviselő urat illeti a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bodrácska János rendőrtábornok, amikor az önnel együtt bálozó és fényképe zkedő, büntetőeljárás alatt álló Prisztás Józsefet a nyílt utcán fényes nappal lelőtték, kijelentette, a bűnözők átlépték a határt. Engem ez a kijelentés rendkívüli módon megdöbbentett, hiszen nem tudtam arról, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése bárme lyik rendőrtábornokot felhatalmazta volna arra, hogy egyes, különösen veszélyes bűnözőkkel szemben külön határokat engedélyezzen. Biztos vagyok benne, hogy a belügyminiszter úr nem a Prisztás Józseffel való közös bálozás és fényképezkedés miatt nem tiltako zott rendőrtábornokának kijelentése miatt. Ön a bűnözés elleni harc Grállovagjának szerepében tetszeleg, miközben eltűri, hogy Zemplényit hamis útlevéllel az Interpol elől Magyarországra szöktessék, eltűri a Tocsikféle millióknak a rendőrségi alapítvány környékén való feltűnését. Ahelyett, hogy a bűnözők elfogására megfelelő instrukciókat adott volna, meggondolatlan bálozásaival és fényképezkedéseivel félretájékoztatja a közvéleményt. Hiszen magam is azt hittem, amikor az újságokban önt egy fényképen látt am Prisztás Józseffel, hogy valóban önt láttam, miniszter úr. Várom ezek után a válaszát, hogy kit láttam én ezekben az újságokban. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.) (14.10) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Kuncze Gábor belügymi niszter úr válaszol. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1994 decemberében megkeresett a Magyar Rádió, hogy vegyek részt egy műsorban, amelyben ismert emberek tárgyat ajánlanak fel, a rádióhallgatók licitálnak, a tárgyat fela jánló pedig megjelölheti az általa támogatni kívánt célt. Én erre vállalkoztam.