Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
2754 hiszen határozott célunk és törekvésünk, hogy kiszélesítsük az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli államaival az agrárkereskedelmi forgalmunkat, amely csak akkor bonyolódhat le zavartalanul és gyorsan, ha nincs enek adminisztratív, metodikai és jogszabályi nehézségei. Anélkül, hogy elébe kívánnék vágni a részletes vitának, néhány elvi kérdést szeretnék felvetni, olyanokat, amelyek beillenek az általános vita kereteibe. Először: a törvénytervezet koncepcionális gy engesége, hogy továbbra is szétválasztja a növényfajták elismerését és oltalmazását. Amíg az elismerés a fajtaminősítő tanács, illetőleg a szakminisztérium hatáskörébe tartozik, addig a jogszabály a fajta oltalmazását, azaz szabadalmaztatását, a Szabadalmi Hivatalhoz juttatja. E kettősség nem előnyös a folyamatban résztvevők egyike számára sem, tehát célszerű volna a szabadalmaztatást is a minősítő intézet feladatává tenni. (12.30) Másodszor: a korá bbi rendeletek szerint a fajtaminősítő tanács csak véleményezett, és a Földművelésügyi Minisztérium döntött a fajták sorsáról. A jogharmonizáció elvének érvényesülése azt kívánja, hogy a tanács ne véleményező, hanem döntő szerv legyen, hiszen ő van a legtö bb és legmegbízhatóbb információ birtokában. Harmadszor: az új és szépreményű növényfajta mindig a fajtatulajdonosé. A tulajdonost pedig minden jogállamban értékesítés esetén díjazás illeti meg, amelynek csak a mértéke, de nem a jogossága lehet kérdéses. A Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési Bizottsága sem tartja elfogadhatónak azt a megfogalmazást, hogy a fajta használatáért a fajtajogosult díjazást kérhet, mert a szellemi termék után járó díjfizetés nem lehet mérlegelés tárgya. Ennek az állásfogla lásnak az egyértelmű kinyilatkoztatása külföldi nemesítő cégek irányában is biztosíték lehetne, hiszen tudomásukra hozza a jogszabály, hogy fajtájuk köztermesztésbevétele esetén az ország jogállamhoz méltóan garantálja a szellemi termék után járó megfelel ő díjazást. Negyedszer: a részletes vitában még bizonyára lesznek érvek a 18. § (2)(6) bekezdésében meghatározott zárt vetőmagtermeltető körzettel kapcsolatban, de erről államtitkár úr már szólt. Ötödször: a törvé nyjavaslat az OMIt olyan jogokkal ruházza fel, amelyekkel eddig nem rendelkezett, és amelyek hiánya a termelésben joghézagokat, szabályozatlanságot, netalán következetlenségeket eredményezett. A vetőmag - amint egyszer már említettem - bizalmi cikk, és ne m kell előítélettel lennünk a szabályozottsággal szemben. Ebben a tevékenységben, a vetőmagtermelésben a szigorú ellenőrzés és a szükséges szankciók is elengedhetetlenek. Azt azonban alaposan meg kellene fontolni, hogy a vetőmagtermelés ellenőrzésében ne m űködjék az állami protekcionizmus, a szigorítások ne vezessenek oda, hogy a termelő és a külföldi termeltető cég közé egy, a piacgazdálkodás elveitől idegen érdek ékelődjék be. Befejezésül: a törvényjavaslat alkotóinak szükségszerűen figyelembe kellett ven niük, hogy az átalakulás időszakának még nincs vége, ezért ez a törvény kerettörvény, amelynek az értékét a célszerűen és szakszerűen elkészített végrehajtási utasítások és a kiegészítő rendeletek fogják meghatározni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos ta ps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Elnézést, képviselő úr, megkérdezném, hogy ez a bizottsági ajánlás volt, vagy magába foglalta a saját felszólalását is? DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ) : Igen, talán mindkettőt. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. Folytatására ma este kerül sor. Most szünetet rendelek el. Az ülést 13 óra 30 perckor folytatjuk.
