Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 10 (198. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
28 bújhassanak ki az ellenőrzés alól arra hivatkozva, hogy a munkát díjazás nélkül végzik. Ennek kizárása érdekében a tervezet szerint a foglalkoztatóknak kell bizonyítaniuk, hogy a részükre végzett munka ellenérték nélkül történik. A bizonyítási tehernek a megfordítása nem egyedülálló a munkajogban, és megítélésem szerint az ellenőrzés során sem eredményez méltatlan helyzetet. Mivel egyfelől az tekinthető általánosnak, hogy a munkát ellenért ék fejében végzik, másfelől a foglalkoztató viszonylag könnyen igazolni tudja azt a rokoni vagy karitatív jellegű kapcsolatot, ami a munkavégzés ingyenességét alátámaszthatja. (11.30) Az illegális, illetve szabálytalan foglalkoztatás, munkavállalá s ellenőrzése természetesen nem lenne megvalósítható egyéb anyagi jogi háttér nélkül. Ezt célt szolgálta a munka törvénykönyve tavalyi módosítása, amely minden munkaszerződés tekintetében bevezette a kötelező írásbeliséget. A feketefoglalkoztatás és munka vállalás visszaszorítása mellett a tervezetben változatlan jelentősége van a munkaviszonyból származó kötelezettségek betartásának, így a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a már em lített munkaidő, pihenőidő és munkabér, továbbá a foglalkoztatási jogviszony megszüntetése kapcsán végzett ellenőrzésnek. Különösen fontosnak tartjuk a munkavállalók választott tisztségviselőinek védelmére vonatkozó szabályok betartását, illetve azt is, ho gy a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek működését jogellenesen ne befolyásolhassa senki. Tisztelt Ház! Nyomatékosítani szeretném, hogy a munkaügyi ellenőrzés célja nem az, hogy csak azokat a munkaadókat ellenőrizzük, akiknek tevékenysége jól dokume ntált. Nem lebecsülve a munkaügyi ellenőrzés hagyományos területeit sem, a feketefoglalkoztatás és munkavállalás elleni összehangolt küzdelem a munkaügyi ellenőrzésben hangsúlyeltolódást tesz szükségessé, és olyan eszközrendszer megteremtését, amelynek se gítségével a felügyelők az illegális foglalkoztatás ellen is eredményesebben léphetnek fel. A törvényjavaslat e céloknak megfelelően bővíti a munkaügyi felügyelők hatáskörét és cselekvési lehetőségeit, valamint a szankciórendszert is. A munkaügyi felügyelő az ellenőrzés során külön előzetes bejelentési kötelezettség nélkül az ellenőrzése alá tartozó bármely munkahelyre beléphet, az ellenőrzéshez szükséges bármilyen nyilvántartást megtekinthet, adatokat kérhet, továbbá a munkahelyen tartózkodó személyektől a z ellenőrzéssel összefüggésben felvilágosítást kérhet, és joga van személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására is. Indokolt esetben rendőri segítséget is igénybe vehet. A felügyelő az ellenőrzés során megtilthatja a további foglalkoztatást, ha a sérelem rövid határidőn belül nem orvosolható, s lényeges az is, hogy ez utóbbi végrehajtását azonnali hatállyal is elrendelheti. Más esetben a tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében figyelemfelhívással élhet, kötelezheti a foglalkoztat ót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére, szabálysértési eljárást folytathat le. A tervezet új szankcióként bevezeti a munkaügyi bírság intézményét. Az ellenőrzést lefolytató felügyelő írásbeli javaslata alapján az illetékes me gyei felügyelőség vezetője munkaügyi bírság kiszabására jogosult a foglalkoztatóval szemben, ha a törvényben meghatározott egyes kötelességek megszegése több munkavállalót érint, illetve e feltétel hiányában is, ha a munkavállalók érdekképviseleti szervein ek működésére vonatkozó szabályok kerülnének megsértésre. Az ellenőrzési munka hatékonyabb megszervezése érdekében a közigazgatás korszerűsítésének szándékával bizonyos szervezeti változtatásokra is szükség van. A jogszabályba ütköző foglalkoztatás és munk avégzés elleni egységes fellépést szolgálja az a megoldás, amelynek értelmében a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek a megyei munkaügyi központok szervezetén belül kapnak helyet, úgy, hogy a felügyelőségek szakmai irányítását továbbra is az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség látja el. Erre a változtatásra a foglalkoztatási törvény párhuzamosan benyújtott módosítása során kerül sor.
