Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 11 (223. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KISS JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KISS JÓZSEF (MSZP):
2691 tudják önök sem, hogy az egészségügyi hozzájárulással vajon növekedni fognake a járulékbevételek vagy éppen csökkenni. Nagyon szomorú ez, és azért ez valamit jelent. Ha egy kormány ennyire nem hajlandó szembenézni a társadalombiztosítás helyzetével, s ennyire ne m hajlandó figyelembe venni a valóság tényeit, az nem is tud hosszú távra megalapozott programokat készíteni. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces észrevételre megadom a szót Kiss József képviselő úrnak, Magyar Szocial ista Párt. DR. KISS JÓZSEF (MSZP) : Van arra lehetőség elnök úr, hogy két percnél hosszabban szóljak? Másodszor szólnék a vitában. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Más jelentkező nincs, úgyhogy másodszori felszólalásra megadom a szót. DR. KISS JÓZSEF (MSZP) : Köszö nöm szépen. Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Pusztai Erzsébet képviselő asszony hozzászólásával kapcsolatban néhány észrevételt azért kell tenni, bár nagyon sok kérdésben értünk egyet a felvetéseit tekintve. Az első , amit mondott, hogy az én számításom szerint nem egymilliárd, hanem közel kétmilliárdos eltérés van a hiány nagyságát tekintve az önkormányzatok által benyújtott javaslat és a kormány által benyújtott javaslat között. Persze tudom, hogy ezekről a számokró l ma már érdemben nem kellene a vitát megnyitni, mert azt hiszem, valamennyien tudjuk, hogy ezek a számok nem a végleges számok ebben az előterjesztésben. De ahogy Pusztai Erzsébet képviselő asszony is megjegyezte, miszerint a bevételek kissé túl voltak ér tékelve, tehát a kormány 5,8 milliárddal kevesebb bevétellel terjesztette elénk ezt a javaslatot, és a társadalombiztosításnál 3,3 milliárddal kevesebb kiadás szándékával - így alakult ki az a kétmilliárdos különbség a kettő között. Én bízom benne, hogy a táblázatokat a kormány a bizottsági ülésünkre rendelkezésre fogja bocsátani. Lehet, hogy a mi bizottságunkban ez hasznos lett volna, viszont ha minden képviselő két táblázatot lát mellékleteként ennek a költségvetési előterjesztésnek, az tényleg komolyabb zavarokat okozhatott volna, lévén hogy ezek a táblázatok azért ugyanazon a szövegszerkesztőn, ugyanazzal a lemezzel készülnek el. Tehát én bízom benne, hogy azért ezeket át lehet tekinteni. A másik, amiről külön szeretnék szólni, az az azóta eltelt időszak és a közvéleményt is - jogosan - élénken érdeklő kórházkonszolidáció; ez rossz szó: a kórházak részleges adósságrendezése kapcsán azóta előkerült ügy. Ez pedig egy érdekes jelenség. Egy nagy cég bejelenti a fizetésképtelenségét, illetve a szállításképtel enségét, innentől kezdve egy fenyegetés elhangzik, 46 kórház tartozik a számlával, én utoljára csak egy olyan listát láttam, amin 16os nagyságrendben szerepeltek a konszolidációra váró kórházak. Tehát 16 vár rá, de 46 nem fizeti a számláját. Ma beszéltünk róla, hogy sürgős indítvány kell ahhoz, hogy a társadalombiztosítás a következő utalását a kórházaknak meg tudja tenni. Tehát a következő pénz majd november 20án indulhat útnak, most egy fia pénzt senki pluszban nem kapott. És miután az ultimátum elhangz ik, lám, a 46 kórház egyszer csak elkezd fizetgetni vagy azok közül jelentős számú elkezd fizetni a szolgáltatás megszüntetésével fenyegetőző cégnek. Hirtelenjében lett módjuk arra, hogy kifizessék a számláikat. A másik, hogy a mi megyénkben is ezt követőe n a sajtó lehozta: három teljesen különböző kórház, ezek között olyan is van, amelyik majd csak lesz egyszer 130 ágyas, hogy megfeleljen a vonatkozó rendeleti előírásoknak, a megyei kórház és egy másik városi kórház adatait is, ahol elmondták, hogy a finan szírozásból azért ilyen állapot nem fakad. Tehát hogyha ésszerűen, normálisan gazdálkodnak, akkor azért ennek megvan a módja. Miből keletkezhet ma egy kórháznak adóssága?
