Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 11 (223. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
2679 Ugyancsak had d hivatkozzak megintcsak a '91es jegybanktörvény indoklására, amely aztán nem vált valóra sem 1991 és 1994 között, sem pedig '94 és '96 között. Az MNB speciális feladataiból, illetőleg abból a körülményből következően, hogy a javaslat szerint az államszer vezetben végső soron az Országgyűléshez kapcsolódik, indokolt, hogy az MNBnek a közgyűlés által megállapított alapszabálya érvényességéhez az Országgyűlés jóváhagyása is szükséges legyen. Ez tehát akkor az indoklásban megjelent, valójában azonban nem. Mos t természetesen tudom, hogy lehetnek olyan megfontolások, amelyek azt mondják, hogy az MNB a megfelelő eltérésekkel természetesen, de egy egyszemélyes részvénytársaság, amelynek elsősorban a napi feladatainak ellátásakor a kormánnyal kell együttdolgozni, a melyben a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter testesíti meg, tehát lehetséges, hogy nem az Országgyűléshez, hanem a kormányhoz kell ezt a szentesítést rendelni. Én a magam részéről egy ilyen megoldást is támogatni tudok. Példaként hadd hozzam fel azonba n az 1924. évi Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló törvényt, amelyik 16 paragrafusból áll mindössze, viszont 127 cikkben képezi - most úgy mondanánk, hogy a mellékletét a Magyar Nemzeti Bank alapszabálya, amelyik egy nagyon tág értelem ben vett alapszabály: bizonyos üzletszabályzati és egyéb elemeket is tartalmaz. Az előterjesztő egyébként azt mondja: "törvényszerkesztési szempontból azt a módot választottuk, hogy törvény adományozná a szabadalmat, rendelkeznék a szükséges átmeneti intéz kedésekről, míg az alapszabályok a törvény kiegészítő részét alkotnák, és ennek folytán, de kifejezetten is a törvény erejével ruháztatnának fel". Mondom még egyszer: elképzelhető szerintem a kormányhoz rendelése is ennek a jognak - viszont valahová célsze rű lenne. A kormányhoz talán annál is inkább, mert bizonyára emlékeznek rá, hogy az elmúlt időszakban is a jegybanki beszámolók nagyon késve és általában egy konkrét csomagban gyorsan letudva kerültek az Országgyűlés elé. Azt hiszem, mondhatjuk önkritikusa n, hogy az Országgyűlésnek valami fantasztikusan átütő ellenőrző szerepe a jegybank vonatkozásában nem valósult meg. Ez természetes, hiszen a jegybank napi kapcsolatban - még egyszer mondom - a kormánnyal áll. Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben szerettem voln a összefoglalni a Magyar Demokrata Fórum álláspontját a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény vonatkozásában. Módosító indítványaim készülnek. Kértük is elnök asszonyt, hogy hosszabbítsa meg a lehetőséget arra holnap estig, hogy ezeket benyújthassuk. A Magy ar Demokrata Fórum bizonyos módosító indítványok elfogadása esetén tudja támogatni a jegybankról szóló törvény módosítását, jelenlegi formájában azonban sajnos nem. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Nahimi Péter képvis elő úr felszólalását. Soron következik Raskó György képviselő úr, a Magyar Demokrata Néppárt részéről. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! A Magyar Demokrata Néppárt üdvözli a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi törvényjavaslat módosításána k a lényegét, a filozófiáját, amit talán összefoglalóan úgy lehetne megfogalmazni, hogy a célkitűzés a monetáris és fiskális funkció szétválasztása, a jegybanki tevékenység világosabbá tétele, nemcsak a hozzáértők, hanem a magyar társadalom, a magyar közvé lemény számára is. Lényeg tehát az, hogy a Magyar Nemzeti Bank tisztán jegybanki funkciókat láthasson el, és ez kapjon olyan felhatalmazást, ami az önállóság, függetlenség kérdésében megadja a Magyar Nemzeti Bank vezérkarának azt a muníciót, amellyel kellő szaktudásuk alapján meg tudják hozni azokat a döntéseket, amelyeket egy jegybanknak, egy klasszikus jegybanknak meg kell hoznia, ami egyértelműen az ország valutájának értékállóságának a biztosításával kapcsolatos.
