Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 11 (223. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
2636 Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Örülök annak, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr sort keríthetett erre a napirend előtti hozzászólására. Nem az az érdekes, hogy ő beszélt, hanem az az érdekes, hogy amit mondott, azt most elmondhatta. Annak is örülök, hogy minden frakció egyetértéssel és megelégedéssel nyugtázta azokat a tényeket, amik ről pénzügyminiszter úr beszámolt, különbség csak annyi volt a reagálásokban, hogy ki mit tudott arra mondani, hogy jó, jó, ez igaz, de azért még vannak máshol problémák, vagy jó, jó, ez igaz, dehát nem most kezdődött, hanem már korábban is elkezdődött. Me gjegyzéseim a következők. Igaz, hogy elkezdődtek korábban ezek a folyamatok, a félő az volt, hogy '95 elején derékba törnek, tehát azért kellett gazdaságpolitikai módosításra sort keríteni. Az értelme az volt, és azért volt érdemes vállalni azokat az áldoz atokat, amiket másfél éve a kormány kezdeményezésére az ország vállalt, hogy olcsóbb hitelekhez jusson az ország, hogy azok a törlesztési és kamatfizetési kiadások, amiket mindenki bírál - most például a költségvetés vitája során , csökkenthetők legyenek. Nagyon sok termelőberuházásról számolt be pénzügyminiszter úr, amik itt Magyarországon pótlólagos keresletet támasztanak - termelői keresletet , amik itt Magyarországon foglalkoztatnak munkaerőt, amik itt Magyarországon honosítanak meg új termelési kultú rát, és aminek kisugárzó, továbbterjedő hatása az egész magyar gazdaság megújítását szolgálja. De nemcsak termelőberuházásokról kaptunk híreket az elmúlt hetekben, hanem nagyon nagy mértékű kereskedelmi beruházásokról is. Attól hangos most a reklám a telev ízióban, újságokban, hogy sorra nyílnak meg nagy nemzetközi befektető csoportok által épített bevásárlócentrumok, központok olyan méretekben, amik KeletKözépEurópában szokatlanok és minden korábbit meghaladóak; és ezt azért tehetik, mert hisznek ezek a befektetők abban, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hogy Magyarországon igen is lesz erős, olyan középosztály, amelyik a keresletével (Az elnök pohara megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) képes el tartani ezeket a vállalkozásokat. Köszönöm szépen. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pusztai Erzsébet képviselő asszony, MDNP. Megadom a szót. Frakcióvezetőhelyettes asszo ny, elnézést. DR PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Még a múlt héten adtam be napirend előtti hozzászólásomra a bejelentést "Intézményesült káosz az egészségügyben" címmel. Azóta a bekövetkezett események még jobban aláhúzták ezt a címet. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyben valóban intézményesül a káosz az utóbbi időben. A miniszter lemondása is jelzi, hogy most már kezelhetetlennek látja a helyzetet. Tisztelt Képviselőtársaim! Most nem a miniszter felelőssé géről szeretnék beszélni - bár az is van , hanem az egész magyar kormány felelősségéről, a miniszterelnök felelősségéről. Mert rendkívül súlyos felelősség az, képviselőtársaim, hogy ez a kormány egy év óta bagatellizálja az egészségügy problémáit, hogy fé l éven át nemtörődöm módon figyelte az intézmények és szállítóik vergődését, az adósságban vergődő intézmények kínlódását, és nem tett semmit. Súlyos felelőtlenség, tisztelt képviselőtársaim, az egész kormány, de az önök részéről is az, hogy a szakmai kifo gásokat lesöprik az asztalról, holmiféle önérdekvédelemnek tartják. (15.20) Nem veszik figyelembe, hogy a szakmai kifogások mögött az egészségügyhöz értők súlyos aggodalma húzódik meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A kórházkonszolidáció tragédiáját már a kor mány is bevallotta. Bevallotta azzal, hogy fél évvel a saját határidejét meghaladva végül is belátta, hogy nem elég kétmilliárd forint. És bevallotta azzal is, hogy az utolsó pillanatban, hosszú késlekedések után most a
