Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 16 (200. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MEZŐ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KAPRONCZI MIHÁLY (független):
262 Különösen veszélyessé vált a helyzet a bihari térségben. Például Berettyóújfaluban az augusztusi csapadékmen nyiség 240 milliméter volt, azóta is naponta esik az eső. A nagy esőzések következtében nagy területeken telítetté vált a talaj, néhol belvízelöntések is keletkeztek, így lehetetlenné váltak az őszi talajelőkészítési munkák, így a kapásnövények betakarítá sát sem lehetett elkezdeni. Nem tudták megkezdeni a termelők a cukorrépa és a napraforgó betakarítását sem. Az eddig betakarított burgonya mennyisége is jelentéktelen. (20.20) A legnagyobb gondot a napraforgó jelenti, mert a várt terméshez képest a diaport és fertőzés miatt öt mázsa/hektár terméskiesés a kár a szakemberek becslése szerint. Tovább fokozza a kárt az, hogy a mázsánkénti és százalékonkénti 2528 forintos szállítási költség további veszteséget jelent. A várható 840 ezer tonna cukorrépából mindöss ze 4000 tonna van kiszedve a talajból, ezért a cukorrépafeldolgozás még nem indulhatott meg. A veszélyt fokozza egy esetleges korai fagy, ami behozhatatlan veszteséget jelent. Az elmúlt tíz évben már két alkalommal fagyott be a földbe a répa egy része. Sú lyos károk vannak a paprika és paradicsom termelésében. Megyénkben a pillanatnyilag kedvező búzaárak miatt százezer hektáron kellene elvégezni a vetést, de a kalászos területnek szánt napraforgó és korai érésű kukoricák betakarításának kitolódása miatt, va lamint a búzavetőmaghiány miatt a talajelőkészítési munkák és a vetés is késői lesz, illetve veszélyben forog. A HajdúBihar megyei agrárérdekvédelmi szervezetek vezetői, az Agrárkamara és a Földművelésügyi Hivatal vezetői megbeszélést tartottak arról, hogy milyen intézkedésekkel lehet és kell segíteni a termelőket, hogy az általam is vázolt súlyos károk hatásainak, illetve csökkentésére ezek lehetőség szerinti megelőzésére mód nyíljon. A szeptember 11én tartott megbeszélésre Csiha András képviselőtársa mmal együtt engem is meghívtak. Az értekezlet résztvevői a miniszterikormányzati intézkedések megtételére kilenc pontban tettek javaslatot, melyet mint rendkívül fontos és halaszthatatlan ügyet, szeretnék a tisztelt Háznak ismertetni, és egyben felhívni a z illetékes kormányzati szerveket, hogy a várható azonnali intézkedések során ezeket vegyék figyelembe. Egy: elemi kár. Hozamértékszámítással alátámasztott elemi károk esetén ne csak kamattámogatást adjon a kormányzat, hanem fix összegű támogatást adjon a kárt szenvedett régiókban, alanyi jogon. Kettő: a gázolajfogyasztási adóvisszatérítési normatíva 50 százalékos emelését javasoljuk a rendkívüli időjárás miatt megnövekedett energiaköltségek mérséklésére. Javasoljuk továbbá a jelenlegi rendeletben nem sz ereplő terményszállítás után fogyasztásiadóvisszatérítési lehetőség megteremtését. Az MFA- és MEA- és reorganizációs támogatást igénybe vevő, elemi kárt szenvedett gazdálkodók visszafizetési kötelezettségeinek egy évvel történő meghosszabbítását javasolju k. Javasoljuk az állami tulajdonú földek után fizetendő haszonbérleti díjak mérséklését az elemi kárral sújtott termelőknek. A parlament alkossa meg az agrárágazatban jelentkező elemi károk mérséklésére szolgáló, az ágazat súlyának megfelelő agrárkatasztró fatörvényt. Hat: a termelők részéről elbizonytalanított helyzet van a betakarításra kerülő kukorica felvásárlásával kapcsolatban. Szükségesnek tartjuk a várható kukoricatermés mennyiségének felbecsülését, a hazai és állattenyésztés szükségletét és egyéb s zükségleteket is figyelembe véve, és a különbözet alapján megindítani a felvásárlást, azonnali döntést hozni, esetleg exportról is máris. Hét: az 1997. évre érvényes támogatási rendszer megalkotásánál kiemelt súllyal kezeljék a gépbeszerzési támogatást, az alacsony műszaki színvonal emelése érdekében. Nyolc: a termelési költségek mérséklésére szolgáló támogatások körét szélesítsék, konkrétan például Útalaphozzájárulás vonatkozásában.
