Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 7 (222. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
2588 De én most nem a százalékok ilyen értelmű emelkedését vagy változatlanságát teszem vizsgálat tárgyává - vagy legalábbis rövid jelzésem nem ehhez kapcsolódik , hanem ahhoz, amire ez támaszkodik, illetve amivel az egész költségvetési munkálatban szokásszerűen kapcsolatba kerül. Ismeretes - és megint szeretném becsületesen hangoztatni , hogy a korábbiakkal összhangban, de az összegszerűség tekintetében ugyancsak megemelten a dolog úgy folytatódik, hogy ha az egy főre vetített személyi jövedelemadó összege községek esetébe n a 6926 forintot, városok esetében a 8643 forintot nem éri el, úgy a jelenlegi költségvetés értelmében is e szintig kiegészítésben részesülnek. Sőt. Nem fogom végig idézni a költségvetés szövegében idézhető számokat, csak még egyet: hogy ha a városokról v an szó, 10 ezer fő alatti városnál, ha ez utóbbi összege a 33,5 millió forintot, 10 és 35 ezer fő közötti város esetében az 53,5 millió forintot nem haladja meg, akkor itt megint egy rendelkezés érvényesül, hogy mérlegelni kell, vajon nem kevesebbe az így egy főre eső mérték 6926 forintnál, tehát annál az összegnél, ami a község esetében egy főre számítódik. De kérdezem, vajon mikor történt és milyen módon történt az újramérlegelése annak, hogy ezek az arányok az évek során, tehát nem az összegek, hanem a község, a kisváros, a nagyobb város - s mindjárt hadd tegyem hozzá: a megyei jogú város, illetve a megye esetében - a különböző módon kidolgozott arányok érvényeseke? Nincse egy olyan anakronizmus, vagy nincse indok a korábban megállapított arányok korr igálására? Hol van jel a költségvetésben arra, hogy e téren nem érvényesüle túlzott merevség? Annál inkább teszem fel ezt a kérdést, mert a költségvetés vizsgálói számára a Számvevőszék jelzésében csak egy általános utalás van bizonyos merevségre; számvev őszéki vizsgálat sem mélyült el ebben a problémakörben. Vajon az ezekhez a normatívákhoz kapcsolódó egyéb feladatmeghatározások nyomán megállapított támogatási összegek arányokhoz való viszonyítás esetén megálljáke a helyüket? Vagy mihez kapcsolódnak egyé biránt? Hasonlóképpen megmerevedettek az illetékfelosztással kapcsolatos kulcsok. Nem akarok most olyat idézni, ami a költségvetésben ott van, de közismert, hogy az illetékfelosztás egyfelől bizonyos hányadot az illetéket termelő területnek juttat, másfelő l bizonyos állandó kulcs szerint a megyei jogú városoknak, illetve a megyéknek. Kérdezem én, hogy ezek a kulcsok, ezek az arányok az időközben bekövetkezett sokoldalú változások során nem igényelneke felülvizsgálatot? Vane jele annak, hogy ez a követelmé ny egyáltalán felmerülte a költségvetés szerkesztői körében? Vagy egyszerűen - azt kell mondanom - a kényelmesebb megoldást választották, és a rég volt kulcsokat alkalmazzák tulajdonképpen mechanikusan. Én úgy gondolom, hogy a költségvetés tanulmányozásak or nem egyszerűen az a törvényalkotás feladata, hogy a korábban elfogadottat görgesse tovább, hanem meghallgatva..., s most legyen szabad egyszerűen nem egyes panaszokra utalni, hanem általában arra utalni, hogy a községek, úgy gondolom, nem véletlenül pan aszkodnak, hogy elavultak ezek a kulcsok. Hogy a városok keretén belül a nem megyei jogú városok, illetve a különböző városkategóriák közül a kisebb városok kifejezetten hátrányosnak tekintik a korábban elfogadott, a kialakított kulcsoknak az egyszerű tová bbgörgetését ahelyett, hogy a pénzügyi kormányzat... - és itt lenne szükség az annyit emlegetett ilyenolyan felmérésekre, itt lenne szükség a szociológiai behatolásra a magyar valóságba, és különösen a vidéki struktúrák alapos elemzésére; vajon megállnake most is ezek? Én úgy gondolom, amikor költségvetési tárgyalásunk van, az általános kérdések körében, amelyekből a mai napon is a közgazdaságtan legtávolabbi összefüggéseire is tanulságosan utaló viták merültek fel, egyszerűen elmegyünk egy ilyen alapkérd és mellett, és legyen szabad arra utalnom, hogy történelmünkben számos figyelmeztetés hangzott el a tekintetben, hogy azok a népek és struktúrák hanyatlanak, amelyek merev szerkezeteket görgetnek tovább, és akkor - sajnos, rövid időszakokon át - virágzott a magyar fejlődés, amikor a változó feltételekhez való alkalmazkodás legfőbb törvénye volt a törvényalkotóknak. Egy másik kérdéssel szeretnék foglalkozni, ott, ahol nem a megmerevedés, hanem bizonyos alkotmányos törvényalkotási követelményekkel való szembe nem nézés, vagy éppen lesütött
