Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 7 (222. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GAÁL GYULA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DEMETER ERVIN (MDF):
2563 Ha pedig ezt végig követjük, és azt mondjuk, hogy kérem, néz zük meg, hogy ebben a költségvetésben vane valami momentum arra vonatkozóan, hogy hogyan óhajtja ez a tervezet értelmezni a válságot és hogyan óhajtja értelmezni a mezőgazdasági dolgait és a termelési dolgait, akkor két dolgot meg kell említeni. Az egy: A '94es pótköltségvetéssel már a termelésvisszaesést megakadályozta a kormányzat, az agrárválság kibontakozására, illetve megfékezésére pedig az a komplex, kvázi 200 milliárdot érintő dolog, amiről a kormányfő is beszélt a minap, az tulajdonképpen alkalma s lehet, hogyha össze tudunk fogni és megpróbálunk a nemzet súlyos problémái között egyezségre találni, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hogy megkeressük azokat az összehangolható dolgokat, amelyek erre alkalmassá tesz ik. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Medgyasszay László képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. (Közbeszólás: Tévedés.) Két percre megadom a szót Gaál Gyula képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsé ge. GAÁL GYULA (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Surján László képviselő úr az én értékelésem szerint nemcsak a beszéde végén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy igazságose, testvériese a költségvetés, hanem tulajdonképpen az egész beszéde erre vonatkozott, illetve mindenképpen a rövid távú kérdéseket boncolgató rész igen. Azt gondolom, hogy nyilván ebben a kérdésben nem lehet végső, megnyugtató megállapodásra jutni, hiszen már az a kérdés is kérdés, hogy egyenlőségjelet lehete tenni az ig azságosság és a testvériesség közé. Tehát ezekben a részletekben nem is érdemes elmélyült vitát folytatni, de az viszont fontos, hogy a felhasznált érvanyag pontos legyen. Két dolgot szeretnék megjegyezni. Az egyik az, hogy a személyi jövedelemadó változás ára hivatkozott képviselő úr, hogy ez jobban kedvezményezi a nagyobb keresetűeket, mint az alacsony keresetűeket - ez nem állja meg a helyét. Már abból a tényből kifolyólag, hogy 20 százalékos adójóváírási lehetőség van gyakorlatilag 215 ezer forintos ker esetig, azt jelenti, hogy eddig a keresetszintig nulla kulcsossá vált az adó, tehát igen érzékelhető adócsökkentés a megszűnt minden személyi jövedelemadófizetési kötelezettség az ilyesmivel, az eddigiekkel szemben. Tehát én ezt nem fogadom el, tényszerűe n nem igazolható. A másik állításom, hogy a családi pótlék elemzésére is kitért képviselő úr, itt az általunk támogatott javaslat, amire hivatkozott is, hogy adókedvezmény helyett családi pótlékra szánjuk a pénzt, azt eredményezi, hogy a kettő- és kettőnél több gyermekesek esetében reálértéken is növekszik a családi pótlékra fordított összeg, illetve a családok által kapott családi pótlék. Nem azt állítom, hogy nagyon nagy eredmény, és megoldja a problémákat, azt állítom, hogy tendenciaszerűen ellentétes az zal, mint amit képviselő úr mondott, tehát tendenciaszerűen nem annak felel meg, hanem egy másik irányzatnak. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Demeter Ervin képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DEME TER ERVIN (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy olyan területre kalandozzak a laikus bátorságával, amire ritkán szoktam. Csak olyan sokszor emlegetik ezt az agrárválság kérdését, hogy én magam m int laikus talán egy pár szóval hozzászólnék, mert az elmúlt héten, pénteken a Magyar Televízió képernyője előtt egy igen nagy élményben volt részem és talán többeknek is, amikor egy olyan húszgyerekes családot mutatott be a Magyar Televízió, aki a mezőgaz daságból élt. Önök itt több esetben a mezőgazdaság válságáról,
