Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 7 (222. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KORÓZS LAJOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
2553 eleget tenni az 1995. évi XCIII. törvény előírásának, mert ilyen ütemben nem lehet 2001ig megvásárolni ezeket a földeket. Hanem ha ilyen ütemben folytatja a kormány ennek a törvénynek a végrehajtását, akkor körülbelül 2010re tudja, tehát 10 év csúszással a törvényben előirányzott időponthoz képest. Kérem, mindent lehet. De akkor vagy a kormány nem tudta, nem látta, hogy 2001ig írta elő ezeknek a földeknek a visszavásárlását vagy megvásárlását - akkor miért tetszettek azt mondani, hogy 2001ig? Akkor azt kellett volna mondani, hogy 2010ig. De azt, hogy valamit előírunk egy törvén yben, azt elfogadtatjuk a parlamenttel, és ennek a törvénynek a végrehajtására mi nem biztosítjuk a fedezetet, kérem szépen, ez elképesztő játék. A harmadik olyan probléma, amire rá szeretnék mutatni, az is általános, sokkal általánosabb annál... Megint eg y példát ragadok ki. Elnézést kérek, hogy ez is a környezetvédelem területéről jön, de más tárcáknál is előfordulnak hasonlók. Sok vonatkozásban ugyanis a költségvetési törvényjavaslat félrevezető. (8.40) Itt például a Környezet- és Terü letfejlesztési Minisztérium fejezetben szerepel ugyan előirányzat a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatására, de ez nem lesz képes betölteni célját, tudniillik ezt a célt az elmaradott települések önkormányzatai, céltámogatási igényeihez a szüksége s saját forrás kiegészítését, ezt nem lesz képes megoldani, mivel 90 százalékban már lekötött a korábbi évek döntései alapján. Tehát itt a jámbor olvasó lát egy tisztességes összeget egy nagyon tisztességes célra, de az a háttérismeret már nem derül ki, ho gy korábbi kötelezettségekre tulajdonképpen ez a pénz elmegy. Évekkel ezelőtt, ha jól emlékszem, 1992ben, még az előző ciklusban vetettem föl, azóta se törődött vele se az előző kormányoknak a pénzügyminisztériuma, se a jelenlegié, hogy több évre áthúzódó kötelezettségeket igenis úgy kellene megjeleníteni a költségvetésben, hogy első pillantásra kiderüljön belőlük, hogy ezek korábbi évek döntései által determinált kiadások. Tehát korábbi évi, hogy úgy mondjam, elkötelezettségeknek a fedezéséül szolgálna, v agy pedig ebben a pénzben, ebben az évben szabad rendelkezésre álló forrásai a kormánynak, illetve a tárcának. Ez így rendkívül félrevezető és megtévesztő. Külön figyelmet érdemel az elkülönített állami pénzalapoknak az ügye. Az elnevezésük nagyon szűk, há l' istennek a számuk is csökken, talán egyszer nem lesz már elkülönített állami pénzalap, és akkor kérem szépen, én egy misét fogok mondatni örömömben - de látom, hogy az államtitkár úr is eljön velem arra a misére. (Derültség.) Kérem szépen, ezek csak nev ükben elkülönítettek! Hát ez olyan, mint ismerek egy csomó olyan házaspárt, hogy különváltan élnek, de együtt, és tulajdonképpen nagyon jól. Tudniillik megint, ne haragudjon, államtitkár asszony, vagy hölgy, én kénytelen vagyok megint csak a Környezetvédel mi és Területfejlesztési Minisztériumra hivatkozni, tudniillik a Környezetvédelmi Alapból 533,9 millió forint, az tulajdonképpen a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési támogatása helyett a tárcakiadásoknak egy részét fogja fedezni. Na most az, hog y az elkülönített Környezetvédelmi Alapnak és a tárcakiadásoknak egy ilyen állandó összemosódása, ideáramlása, odaáramlása zajlik, kérem szépen, ez ellenkezik a művelt világban elfogadott költségvetési alapelvekkel. És akkor azt hiszem, még nagyon elegánsa n és lojálisan fogalmaztam. Végül egy nagyon súlyos kérdéssel kell foglalkoznom, és ez az eladósodás kérdése. Itt elhangzott a parlamentben, nagyon sokan beszéltek róla, az államadósság kérdéséről, a Nemzeti Banknál képződött, de tulajdonképpen államadóssá gnak az átvállalásáról. Egy eladósodási folyamatról kevés szó esett, és ez pedig a költségvetésen belüli eladósodás, nevezetesen, hogy a költségvetési előirányzatok egy része, az a költségvetési szerveknél fölmerült eladósodásnak a fedezésére szolgál.
