Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló, 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
2522 ügyészi pályán eltöltött idő, azaz a bírósági szinttől függetlenül, megfelelő anyagi elismerésben részesüljenek a hosszabb ideje a bírói, ügyészi pályán dolgozók. A bírósági reform kapcsán kidolgozandó törvényjavaslat céljai közé tartozik a köztisztviselői illetményalaptól független bírói, ügyészi illetményalap megteremtése, természetesen fenntartva azt a korábbi elvet, hogy a bírákat és ügyészeket, valamint a bíróság i és ügyészségi dolgozókat azonos mértékű javadalmazás illetné meg. (17.10) Az elfogadott koncepció alapján a kormány 1997 tavaszán az Országgyűlés elé terjeszti azokat a törvényjavaslatokat, amelyek többek között hosszabb távra megoldást jelentenek a bírá k, ügyészek, valamint a bíróság, ügyészségi dolgozók javadalmazásában. A kormány, felismerve az igazságszolgáltatás kiemelkedő jelentőségét és a működési feltételek helyenként tarthatatlan állapotát, az 1997. év költségvetési tervezése során a bírósági fej ezetnek az előző évhez képest csaknem 30 százalékos többletforrást kíván biztosítani, hiszen az 1996. évi 12,7 milliárd forintos összeg 1997re 17 milliárd 562 millióra fog emelkedni. Ez lehetővé teszi, hogy a bírák jövedelme 17 százalékkal nőjön, így péld ául a kezdő bírák, ügyészek fizetése 108 ezer forintról 124 ezer forintra emelkedjen január elsejétől. Az Igazságügyi Minisztérium a költségvetés előkészítésekor, érzékelve a bírósági dolgozók javadalmazásában meglévő belső ellentmondásokat, az előttünk fe kvő javaslathoz hasonló koncepciót próbált érvényesíteni. Az ehhez szükséges forrásokat azonban a tervezés során nem sikerült biztosítani. Az önálló indítványból nem tűnik ki a módosítás hatálybalépésének tervezett időpontja. Hack Péter most elmondta, hogy ez 1997. január elseje lenne. Ebben az esetben a változtatás 696 millió forinttal terhelné meg a költségvetést. Ennek fedezetére nem tesz javaslatot az indítvány. A minisztérium ezért javasolta a házelnök úrnak, hogy az előterjesztést tárgyalja meg, és vé leményezze a költségvetési bizottság is. Egy ilyen horderejű indítványt ugyanis - bármennyire egyetértünk is az elérni kívánt céllal - csak akkor lehetne jó lelkiismerettel támogatni, ha annak végrehajtására biztosított lenne a költségvetési fedezet. Köszö nöm figyelmüket. ( Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság jelezte, hogy nem kíván előadót állítani. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszó lalni? Megadom a szót Áder János képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1990 óta nincsen vita a kormánypártok és ellenzéki pártok között a diagnózis helyességében, amit itt Hack Péter előadásában hallo ttunk. Nincsen vita abban sem 1990 óta, hogy a téma kiemelt fontosságú, és minden egyes alkalommal, amikor a Ház elé kerül, a kormánypártok és az ellenzéki pártok igyekeznek közös javaslatot kialakítani és kompromisszumra jutni. A kérdés az, hogy ez a törv ényjavaslat alkalmas eszköze ahhoz, hogy elérje azt a célt, amit Hack Péter előadói beszédében megfogalmazott. Nézzük meg az indokolást, amelyet a törvényjavaslathoz fűzött a két előterjesztő, és amit - én azt gondolom - még kormánypárti képviselőként is egy kicsit határozottabban, markánsabban, ha úgy tetszik nagyvonalúbban kellett volna megfogalmazni. Az indoklás ugyanis így szól: “A törvényjavaslat a bíróságok és ügyészségek számára olyan szintű bérfejlesztést kíván nyújtani, amely némileg ellensúlyozza a reálbércsökkenést, és ezáltal igyekszik megtartani a pályán a több éves joggyakorlattal rendelkező szakembereket." Ezt az előadói beszédben is hallhattuk, hogy ez egy nagyon fontos célkitűzés. Én magával a célkitűzéssel maradéktalanul egyetértek. Azonba n azt gondolom, ha nem emeljük a bírák és ügyészek bérét jelentősen - és ezt nem tekintem ilyen mértékű emelésnek , vagy ha ennél még rosszabb helyzet következik be - miként ez az indoklásból is kiderült, hogy a fizetések a
