Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló, 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
2520 Lászlóv al együtt, amikor is egy olyan problémára kívánunk választ adni, amely a magyar igazságszolgáltatás alapjait érinti. Érinti az igazságszolgáltatás jelenlegi helyzetét, és érinti annak jövőjét is. Jelenlegi helyzetét annyiban érinti, hogy az 1990. után bekö vetkezett reformok - elsősorban a bírák, ügyészek javadalmazását - lényegesen megjavító reformok eredményeinek pozitív gyümölcseit élvezhette az igazságszolgáltatás az elmúlt néhány évben. (17.00) Ugyanakkor ezeknek a reformoknak a hátrányai is kezdenek mu tatkozni. A hátrányok között jelenik az meg, hogy a bírósági, ügyészségi munka, amely az igazságszolgáltatás sarokköveit jelentik, ez a munka egyre inkább kezd leértékelődni, egyre nagyobbá válik a bíróságokon, az ügyészségeken az elvándorlás. A pályakezdő k számára vonzó munkahelyeket 345 éves szakmai gyakorlat után a bírák, ügyészek elhagyják, és a jogi szakma területén a szabad piac által nyújtott sokszoros előnyökért cserében felhagyják ezt a pályát. A statisztikák azt mutatják, hogy ma már a bíráknak, a Magyarországon ítélkező bíráknak több mint fele, kevesebb mint 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Van olyan bíróság Magyarországon, ahol például - nem akarom megnevezni ezt a bíróságot - például, a vagyonjogi csoportban nincs olyan bíró, aki 5 évn él régebben ítélkezne. Tehát az adott esetben nagy horderejű vagyonjogi vitákat olyan bírák döntik el, akik 5 évnél rövidebb szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Természetesen minden tiszteletem ezeké a bíróké, és nem kételkedem az ő jóhiszeműségükben és s zakmai hozzáértésükben. Csak egyszerűen abból a tapasztalatból kell kiindulni, hogy míg nemzetközi összehasonlításban a bírói pálya a jogi pályán - és bizonyos értelemben ez igaz az ügyészi pályára is - már sikereket elért jogászok számára egy karrierbeli előrelépést jelent, addig Magyarországon olyan tendencia indult be az elmúlt néhány évben, hogy a bírói pálya, különösen - de még egyszer mondom, ez az ügyészire is bizonyos fenntartásokkal jellemző - a tehetséges pályakezdők ugródeszkája, induló pozíciója lesz. Én magam, mint egyetemi oktató is látom, hogy hallgatóim között nagyon népszerű a bírói fogalmazói állás, illetőleg a kezdő bírói munka, hiszen ez viszonylag kedvező anyagi helyzetet teremt a kezdők számára. 2527 éves korukban ezek a pályakezdő jog ászok viszonylag kedvező anyagi helyzetben kezdik a munkájukat. A jogászképzés területén a legszínvonalasabb szakmai képzést kapják meg ezekben az intézményekben, majd 34 éves szakmai gyakorlat után otthagyják a bíróságokat és elmennek ügyvédnek, elmennek a piacra dolgozni, ahol lényegesen előnyösebb helyzetbe kerülnek. Ennek a jelenségnek a következménye rendkívül nagy mértékben érinti az állampolgárokat. Ha végiggondolják, tisztelt képviselőtársaim, hogy nagyon sok bíróságon ma már 100 körül van az egy b író kezében folyamatban lévő ügyek száma. Ha végiggondolják, milyen következményekkel jár az ügyfél szempontjából, hogyha az a bíró, aki megkapja az ő ügyét, fél évig, háromnegyed évig foglalkozik ezzel az üggyel, majd egzisztenciális okokból elhagyja a bí róságot, ráhagyományozva az ügyét egy frissen belépő új bíróra. Aki, amikor elkezdi a munkáját, nem olyan ügyekkel kezdi, amit ő kap meg először, hanem részben olyan ügyekkel, amelyekben valaki már bizonyos lépéseket tett, amiben már esetleg tárgyalások is történtek. Ez a bíró is elkezd vele foglalkozni, majd esetleg elmegy szülési szabadságra, más bírónak kell átadni az ügyeket. Óriási mennyiségű azoknak az ügyeknek a száma, amely ilyen objektív okok miatt kallódik egyik bírótól a másik bíróig. És ez a kal lódás lényegesen elnyújtja az ügyeknek az elbírálását. Ilyen szempontból is fontosnak tartjuk azt, képviselőtársammal együtt, hogy elfogadva a szakmai szervezeteknek az érveit, minimális korrekciókat hajtsunk végre a bértáblázaton. Ez a minimális korrekció azzal a következménnyel jár - amennyiben a tisztelt Ház elfogadja a javaslatunkat , hogy 1997. január 1jétől kezdődően, a bírák, ügyészek körében azoknak a javadalma, akik 7 év vagy ennél hosszabb ideje dolgoznak a szervezetben, bizonyos értelemben jobb an növekszik, mint a kezdők javadalmazása. Ez egy válasz egy akut problémára.
