Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló, 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
2512 törvényhozók nagy gondban vannak és törik a fejüket, és úgy gondolom, nem akarok senkit sem megsérteni, de sokan még esetleg nem jutotta k el annak a felismeréséig sem, hogy tulajdonképpen itt miről van szó, és nem látják át tisztán, hogy miből keletkezett az MNB vesztesége. Ezzel kapcsolatban nagyon szép elméleti leírás van a költségvetési törvény indokolásában. Aki azt végigolvassa, az bi zonyára megérti - de ezzel együtt általában a közvélemény és akkor a törvényhozók nevében én is, hiányoljuk - azt, hogy az MNB működése a társadalom előtt - talán a szakemberek előtt is - nem volt eddig legalábbis és most sincs úgy bemutatva, hogy a tisztá nlátás megfelelően biztosítva legyen. Ennek az érdekében is gondolunk arra, hogy ezt a titkosságot mérsékelni kellene. Összefoglalva: A törvényjavaslatnak a legjelentősebb részét, mely a költségvetés és MNB kapcsolatát szabályozza, mi is támogatjuk, de csa k azzal a megszorítással, hogy folyamatos legyen. Európai Unióhoz történő csatlakozásunk megkívánja ezt a változtatást. Azonban abból az aggodalomból kifolyólag, hogy aggódunk a makroegyensúly megtartása miatt, amiatt, hogy nem gyakorole ez majd káros hat ást a gazdaságra, ezért mi úgy gondoljuk, hogy ezt a lépést folyamatosan kellene megtenni. Az egyes, általam felsorolt rendelkezéseket azért tettük kritika tárgyává, hogy az MNBnek ne képződjön a gazdasági életben, a pénzügyi életben valamiféle túlhatalma , ezért ennek kívántunk gondolatainkkal bizonyos korlátokat szabni. Mindezen gondolatok nem jelentik azt, hogy változatlanul igen fontosnak tartjuk a Magyar Nemzeti Banknak olyan működését, amely a lakosság bizalmát élvezi, amely a gazdálkodók bizalmát élv ezi és amely meg tud felelni az alkotmányban előírt legfontosabb feladatának, a magyar pénz értéke megőrzésének. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Hidasi Rezső képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HIDASI REZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Nemzeti Bankról szóló '91. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat nagy lépést tesz a jegybank függetlensége felé. A törvénymódosítás nyomá n korszerűsödik a jegybank és a költségvetés kapcsolata, tovább tisztul a Magyar Nemzeti Bank jegybanki funkcióinak köre. Az előterjesztő szándékai tehát egy korszerű, független, a monetáris gazdaságpolitikát a jelenleginél magasabb színvonalon ellátó Magy ar Nemzeti Bank megteremtésére irányulnak. Ezzel a szándékokkal a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója teljes mértékben egyetért. Fontos a módosítás azon célja, amely rendezi a jegybank és a költségvetés kapcsolatát. A Nemzeti Bank által devizában felvett és forintban a költségvetésben tovább hitelezett források összege eddig a forintleértékelések következtében egyre nagyobb veszteséget okozott a bank mérlegében. A Nemzeti Bank mérlege torzult, és a központi költségvetés hiánya nem derült ki egyérte lműen. A gazdaságpolitika irányítóinak ezért nem állt rendelkezésére e tárgyban pontos információ. Különös módon ez a könyvelési technika akkor jelent hátrányt a Magyar Nemzeti Bank számára, amikor csökken a nettó devizaadósság. A törvényjavaslattal megval ósul az a cél, hogy az államháztartás forintigényét elsősorban a belföldi tőkepiacokról fedezze olyan, akár külföldiek által is vásárolható állampapírok kibocsátásával, amelyek forintban denomináltak. Így az árfolyamkockázatból eredő esetleges veszteségeke t nem a magyar állam és nem a Magyar Nemzeti Bank fogja fedezni, hanem ez a befektető kockázatává válik. A folyamat hátránya azonban kétségtelenül a központi költségvetés hiányának növekedése lesz, mivel ezeket az állampapírokat csak magas, forintban megha tározott kamatokkal lehet kibocsátani, mert kibocsátásukkor tekintettel kell lenni a folyamatos forintleértékelésre, a devizakamatokra, valamint a befektetői kockázatra is. Bár az előterjesztő szerint ez megoldható további gazdaságpolitikai kiigazítás nélk ül, valószínű, hogy az 1997. év folyamatait ez a technikainak tűnő megoldás hátrányosan fogja befolyásolni és nem kizárt az sem, hogy az infláció leszorításának is gátját képezi. A törvényjavaslat adós marad annak a
