Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ZSIGMOND ATTILA (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MIAKICH GÁBOR (MSZP):
2434 Így nem lehet a vilá gpiachoz alkalmazkodni, ha ilyen javaslatokat teszünk, és igenis a növekedésnek exportorientált növekedésnek kell lenni, és nemcsak azért, mert minden exportnak nagyon magas az importtartalma, hanem ezek, a másik két tény miatt is. Több ellenzéki képviselő társam akkor, amikor kritizálta, hogy a különböző ágazatok, a költségvetés különböző részterületei nem részesülnek megfelelő mértékben a költségvetésből, nem kapnak elegendő pénzt, és az inflációt emlegették, mint olyan mércét, amellyel növekedni kellene e nnek a juttatott összegnek, akkor elfeledkeznek arról, hogy most már ez a második költségvetés, amikor a jövedelmek központosítása csökken. Ez az egyik oka annak, ami miatt nem lehet csak a GDPben mérni egyegy alágazat részesedését. Ezért van az, hogy a GDPből való részesedésnek csökkennie kell. Mi, ez igaz, és lehet, hogy ez hátrány is, de ennek sokkal nagyobb előnye az, hogy mind a vállalkozásoknál jövedelem marad, mind a magánszemélyeknél. És igenis ez cél kell hogy legyen. És ha azt mondjuk, hogy ezt ne valósítsuk meg, akkor azt mondjuk, hogy kevesebb jövedelem maradjon a vállalkozóknál, kevesebb jövedelem maradjon az állampolgároknál. Ezt akarjuk mondani? Nem hiszem. A másik dolog, amelyet ekkor figyelembe kell venni. Hogy igenis mind a központi beru házások, mind az önkormányzati beruházások volumene jelentősen növekedik. A napokban kaptuk meg azt az elemzést, amely már a költségvetési javaslatból is kiolvasható, itt külön összegezte - az Állami Számvevőszék véleményére reagálva - a beruházások növeke dését. És hadd mondjam a számokat, minden magyarázkodás nélkül. Míg '96ban - várhatóan - 58 milliárd 392 millió, addig '97ben 92 milliárd 440 millió forint. Aki ismeri a költségvetési törvényjavaslatot, tudja, hogy az önkormányzati beruházásoknál megjele nő források is jelentősen növekednek mind a címzett- és céltámogatás oldaláról, mind a területfejlesztési tanácsok oldaláról leosztható összegeknél. És ha a GDPből csökken a központosítás, és ezen a csökkenő központosításon belül nő a felhalmozás aránya, amely nélkülözhetetlen bármiféle növekedéshez, akkor bizony minden alágazatnak - szinte minden alágazatnak - csökkennie kell a GDParányos részesedésének. Többen figyelmeztettek bennünket, kormánypárti képviselőket, arra, hogy figyeljünk a szegényebb ember ek problémáira. Mégis, kormánypárti javaslatra növeltük meg a legalacsonyabb keresetűek munkavállalói kedvezményét 18ról 20 százalékra, és bővítettük így a gyakorlatilag adómentes sávot, az szjatörvény tárgyalásakor. Éppen a kormánypártokra kaptunk kriti kát, amikor arról beszéltünk, hogy az adókedvezmény helyett a családi pótlékot kell növelni. Szeretnék arra figyelmeztetni, hogy ma országrészekben lakók jövedelmei és különböző ágazatokban dolgozók jövedelmei vannak olyan szinten, hogy azt az adókedvezmén yt nem tudták volna igénybe venni. Ezért nem lehetett jó megoldás, hogy a szegényebb emberek problémáira figyelünk az adókedvezmény leírásakor. Elhangzott olyan kritika is, most idézem: "A betelepülő vállalatok nem kapcsolódnak a magyar gazdasághoz…", és b ár tényleg igaz, hogy az exportban még mindig mintegy 30 százaléknyi a bérmunka aránya, a másik, exportot meghatározó kör a multinacionális cégek beszállítói között egyre nagyobb arányt képviselnek a hazai vállalkozók. Ezek is statisztikai adatok. Ezért mi nden ilyen megjegyzésnek érdemes utánanézni, és csak úgy használni, ami a tényeket takarja. Mindezek miatt állítom, hogy a benyújtott 1997. évi költségvetési törvényjavaslat a jövőt szolgálja. Az ország érdekében álló gazdaságpolitikát valósít meg, a megal apozott, tartós növekedést segíti elő. (9.50) Ez a makrogazdasági szemlélet kell hogy meghatározza cselekedeteinket oly módon, hogy a társadalom és a gazdaság mai problémáira is figyelemmel legyünk, és elősegítsük a megoldást. E megoldáshoz nyú jtottak segítséget hozzászólásaikban megfogalmazott kritikájukkal Bogár László,
