Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 16 (200. szám) - A lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
244 A második: mit várunk tőle? Az első, amit várunk, az minden eddig elhangzott érv mellett is, azt kell hogy mondjuk, hogy mégis ad egy lehetőséget a fiatalok számára is. Ma szinte lehetetlenre vállalkoznak a fiatalok, ha lakásra kezdenek gyűjteni. A különböző kimutatások és számítások szerint a lakosság 8085 százal éka a munkabéréből nem képes építeni vagy vásárolni. Az is nyomon követhető, hogy az infláció növekedésével a lakás célú megtakarítások visszaestek. Hadd említsek itt egy példát. Magyarországon 14 százalék általában a hitelfelhasználás, a saját erő 75 száz alék, és a támogatás 11 százalék. Nézzük meg, mi van tőlünk egy kicsit nyugatra! Ott a hitel, nem a saját erő 75 százalék, a hitel 70, illetve 90 százalék. (18.50) Akkor tehát, amikor létrejön ez az előtakarékossági forma a lakástakarékpénztár megoldásába n, akkor jobb eséllyel indulhatnak a fiatalok a lakás megszerzésére. Ez nem oldja meg a gondjukat, de jobb eséllyel indulhatnak, ezért a Néppárt támogatja. A második, amit várunk tőle. Évek óta kerülgetett téma a felújítás és karbantartás. Hadd mondjak itt is néhány számot. A lakásoknak ma több mint 90 százaléka magántulajdonban van. Ugyanakkor az elmúlt évben, '94ről '95re, az épületfenntartás és korszerűsítési tevékenység a negyedére esett vissza. Ez elfogadhatatlan. Közben mintegy kétmillió ember él i parosított, elsősorban panellakásban, ahol elavult már az épületgépészet, ahol korszerűtlen az energiaellátás, leromlott az épületek állapota. Az a véleményünk, hogy ezeknek a panelos lakásoknak, illetve azoknak a társasházi lakásoknak, amelyekben most már évek óta halogatják a felújítást, ott az értéknövelő felújítás halaszthatatlan. Ez az előtakarékossági forma ehhez is tud segítséget nyújtani, ezért a Néppárt szintén ebből az okból kifolyólag támogatja a törvényt. Úgy gondoljuk, hogy bizonyos gazdasági h atása is lesz éppen azért, mert éppen a lakásépítés, lakásfelújítás területén Magyarország komparatív előnyökkel rendelkezik, tehát középtávon piaci eszközökkel ez a megtakarítási forma, ez a finanszírozási forma munkahelyteremtő is lesz. Ez a harmadik ok, ami miatt támogatjuk. Szeretnék arról beszélni, hogy hol vannak a veszélypontok. Mi a legnagyobb veszélypontot pillanatnyilag az inflációnál látjuk. A tisztelt Ház, hogyha elfogadja ezt a törvénytervezetet és törvényerőre emeli, akkor kötelezettséget váll al, egy középtávú, esetleg hosszú távú kötelezettséget. Addig ugyanis, ameddig az infláció ilyen magas, addig ez a támogatási rendszer - eltérően, mondjuk, az alacsonyabb inflációjú Csehországtól vagy Németországtól - igen jelentős terhet fog róni a közpon ti költségvetésre. Mi ezzel egyetértünk, hogy ezt a központi költségvetés vállalja. De szeretnénk látni azokat a számításokat, mielőtt döntünk, hogy milyen terheket vállal jövőre, milyen terheket vállal négy év múlva és nyolc év múlva a mostani előrebecslé sek szerint. A véleményünk tehát az, hogy ezekkel a számításokkal a kormány adós a tisztelt Háznak, és kérjük, hogy a kormány ezeket a számításokat mutassa be. Ennek az egész konstrukciónak ugyanis alapvető kérdése a bizalom. Itt partneri kapcsolatról besz éltem. Ha a kormány ezt a bizalmat nem tudja megteremteni, akkor ez a konstrukció nem fog működni. Szeretném felhívni még egy dologra a figyelmet. Itt benne van a törvénytervezetben is, és tudjuk azt, hogy esetleg sor kerül majd bizonyos rangsorolásra a hi telre várók között. Itt egy értékszámrendszer alapján fogják megállapítani azt, hogy ki az, aki először, másodszor, majd utoljára kapja meg a szükséges hitelt. Mi itt nem látunk elég garanciát arra, hogy ebben a konstrukcióban a korrupció ne üsse fel a fej ét. Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy ezt a kérdést még egyszer gondolja át, nekünk magunknak is lesz ehhez javaslatunk. Akkor most rátérnék a konkrét javaslatainkra. Az első javaslatunk: a leghatározottabban az a véleményünk, hogy az állami hozzájárulás t törvényben kell rögzíteni. Az a véleményünk, hogy ennek a minimális formája az éves költségvetési törvény. A leghatározottabban ellene vagyunk annak, hogy kormányrendeletben kerüljön rögzítésre az állami hozzájárulás kérdése. Említettem az előbb a bizalo m kérdését. Úgy hisszük, hogy ennek a törvényszint a megfelelő partnere. Elvárjuk a kormánytól, hogy mikor van egy állandó vita most arról, hogy 30 százaléka vagy 40 százaléka a megtakarításnak legyene állami támogatás, hogy mind a két számítást mutassa b e, és már most, első
