Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 16 (200. szám) - A lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
239 Az eljárási kérdésekben rögtön a preambulumnál az alábbi szöveg található: "az Országgyűlést annak érdeké ben, hogy ösztönözze a lakáscélok megvalósítását". Hadd kérdezzem meg: kinek a lakáscéljait, és mi ez a lakáscél? Ugyanis ez így értelmetlen. De hogy csatlakozzak előző felszólaló társamhoz, Sasvári képviselő úr felszólalásához, nyilvánvaló, hogy a törvény hozó maga sem tudta megfogalmazni, hogy melyek ezek a lakáscélok. Mert azt nem mondhatta ki, hogy ez a törvényjavaslat segíteni fogja a fiatal házasoknak, az első lakáshoz jutóknak a lakásproblémáit. Foglalkozik ezzel a kérdéssel is, foglalkozik a felújítá ssal, cserével, ingatlan, telekvásárlással, egyebekkel, tehát nem fogalmazza meg a lakáscélokat. Utóbb a sajtóban hallhattuk azt, hogy ezek ilyen másodlagos lehetőségek az ingatlan vagy lakás megszerzésére, azonban ezt a preambulumban, ha már foglalkozik a törvény egy preambulummal, akkor elég kicsinyes dolog úgy összességében azt mondani, hogy "a lakáscélok megvalósítása érdekében". A törvényjavaslat 3. §ában pedig egy nagyon ritkán alkalmazott módszert láthatunk. Ki van pontozva az, hogy ez a törvényjav aslat mire épül. A pontozás pedig, hogy 1996, majd nem tudni hányas számú törvényre. Kedves Képviselőtársaim! Most tárgyalunk egy törvényt, ami körülbelül itt van középütt. Az alapját a hitel- és pénzintézeti tevékenységről szóló törvény fogja megadni, ami t az Országgyűlés el sem kezdett tárgyalni, valamikor a jövő héten kezdi, egészen más ütemezéssel, itt már lezárjuk az általános vitát, amikor a másik törvényben még folyik az általános vita. Ez a törvény képezi ennek a törvénynek az alapját. Akkor ezt a s zervezetet ellenőrizni jogosult felügyelet szintén még egy, majd meghozandó törvénynek a tárgya, amit megint más ütemezésben fogunk tárgyalni. Ezt áthidalandó a bizottsági elnök is és az előterjesztő államtitkár úr is azt mondta, hogy ez egy csomagnak a ré sze. Mióta bekerült a törvényhozásba a Bokroscsomag, azóta valahogy nem szeretjük ezeket a csomagokat. Sokkal inkább szeretjük azokat, ha ezek a törvények szépen egymásra épülő törvények, és amikor már egy törvény hatályba lépett, akkor építünk rá egy más ik törvényt. De teljes bizonytalanságban tartani alulról is és fölülről is, alakjaiban és ellenőrzésében is ezt a rendszert, én azt hiszem, hogy nagyon merész vállalkozás ilyen értelemben egy törvényt elfogadni, és nem fogja öregbíteni a törvényhozásunk me galapozott munkáját az ilyen törvény. Az állami pénz- és tőkepiaci felügyelet úgyszintén egy teljesen bizonytalan törvény, hadd mondjam még egyszer, nem tudni, hogy milyen jogosultságai lesznek ennek a tőkepiaci felügyeletnek, és mennyiben lesz az kihatáss al erre is. (A jegyzői széket Tóth István helyett Szili Sándor foglalja el.) Hadd mondjam el, képviselőtársaim, az úgynevezett kórházi törvényben, a részletes vitát lezáró félórában nyújtottak be kormánypárti képviselők olyan kapcsolódó módosító javaslatok at, amelyek alapjában egészen másféle konstrukciót okoztak a törvényben, tehát én még egyszer azt kérem, hogyha el is kezdtük ennek az általános vitáját, ne zárjuk le az általános vitát, és magát a vitát ne folytassuk, amíg a másik két törvényjavaslatban l egalább az elfogadásig nem jutottunk el, mert akkor vélelmezni lehet, hogy hogyan történik ennek a felügyelete és egyáltalán milyen formában fog létrejönni a takarékpénztár. (A jegyzői széket dr. Kávássy Sándor helyett Tóth István foglalja el.) Hiszen a ta karékpénztár a hitel- és pénzintézeti törvény alapján fog létrejönni, működni, és még a mai napig nem tudjuk, hogy ez hogy fog történni. Hadd mondjak erre egy példát. Ugyan mondjuk azt, hogy ez egy zárt rendszerű és speciális hitelintézet, ezt én elfogadom . De sehol nem láttam arra utaló jelet, hogy például a pénzintézet milyen működési költséggel fog számolni. Akár csak százalékos arányban is. Tehát hogyha a betéti és a kihelyezett kamatok közötti különbözet valamilyen százalékát meghatározzák, akkor én az t el tudom fogadni. Elég rossz tapasztalatunk volt az elmúlt egykét évben középszintű bankok tönkremenetelében és megbízhatatlanságában ahhoz, hogy joggal legyünk kétkedőek abban, hogy milyen garanciája lesz annak, hogy ez a hitelintézet valóban hosszú tá von, évtizedekre fogja szolgálni adott esetben az állampolgároknak az érdekét.
