Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 5 (220. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki ellenjegyzés általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
2294 A számviteli törvényjavaslat az 1991. évi XVIII. törvénynél jobban lehetővé teszi a reál- és pénzügyi folyamatok ésszerűbb visszatükröződését. Göndör képviselőtársam m ár beszélt azokról az elvekről, amik a költséghaszon elvével kapcsolatban vannak. Én csupán a lényegesség elvéről szeretnék egy pár mondatban szólni. Arról van szó, hogy lényeges minden olyan információ, amelynek hiánya megakadályozza a vállalkozói jó dön téseket. Itt azonban a törvényjavaslattal kapcsolatban nagyon nehéz helyzetben lesznek a vállalkozók, hiszen csupán az elégséges információ szintjére kell törekedni, és valóban, az elégséges információkat biztosítani kell a gazdálkodók számára. A törvényja vaslat új elvei elősegítik a gazdálkodás ésszerűségének, hatékonyságának fokozását, olyan információk rögzítését, amelyek megalapozzák a jó döntéseket. A számviteli törvényjavaslat az adózási eljárásokat is figyelembe veszi, ezért magánszemély vállalkozókn ak csupán a személyi jövedelemadó törvényben rögzített nyilvántartásokat kell vezetni, és helyes az, hogy ezen vállalkozók beszámoló, egyszerűsített mérleg készítésére nem kötelezettek. Nemcsak az adótörvényeket, hanem a devizatörvényváltozásokat is jól v isszatükrözi a számviteli törvényjavaslat. A törvényjavaslat meghatározza, hogy milyen körre terjedjen ki a kettős könyvvitel vezetése. Örülök annak, hogy a törvényjavaslatban új elemként jelenik meg a számviteli politika törvényi rögzítése. A javaslat sza bályozza, hogy a számviteli politika kapcsán milyen szabályokat kell összeállítani. Különösen üdvözlendő az, hogy az eszközök és források értékelési szabályait, valamint az önköltségszámítási eljárások belső szabályzatát el kell készíteni a vállalkozóknak . Azonban a termelés struktúrájában, valamint az erőforrásokban bekövetkezett lényeges változások esetén célszerű új önköltségszámítási rendre áttérni. A törvényjavaslat részletesen szabályozza az aktív és passzív időbeli elhatározásokat, így hozzájárul a z eredmény jobb meghatározásához. A javaslat abból a nemzetközi számviteli gyakorlatból indul ki, amely szerint minden, az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető költséget a beszerzési ár részeként vesznek figyelembe. Közgazdaságilag ésszerű az is, hogy a bes zerzéssel összefüggő költségek akkor csökkentik az eredményt, amikor ezen költségek fedezete az árbevételben megjelenik. Képviselőtársaim már szóltak a tőke- és eredménymegközelítési elvekről, és én is helyeslem azt, hogy az eredménymegközelítés felé törek szik a törvényjavaslat. Ennek alapján a mérlegben, az eredménykimutatásokban a mérlegtételek értékelésénél egységesen kell kezelni a támogatásokat, juttatásokat, a térítés nélküli eszközátadásokat, a tartozásátvállalások szabályozását. A T/3247. számú tör vényjavaslat paragrafusai, az általános és részletes indoklás egyaránt bizonyítja, hogy jó szakemberek összehangolt munkája alapján készült el a javaslat, amely nemcsak a reál- és pénzügyi folyamatok pontos regisztrálását biztosítja, hanem olyan információ k rögzítését is, amelyek hozzájárulnak a döntési variánsok kialakításához, és ennek alapján a vállalatok fejlődését biztosító döntésekhez. Mindennek fontos következménye a nemzetgazdaság fellendülésének elősegítése. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) (1 1.00) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki szólni? Megadom a szót Kertész István képviselő úrnak, MSZP. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képv iselőtársak! Azzal kezdeném rövid felszólalásomat, hogy eredetileg a koalíciós többség különleges eljárási rendszerben szerette volna tárgyalni a számviteli törvényt. Ezt aláhúzta az is - és az is indokolta , hogy egy alapvetően szakmai törvényről van szó , ahol a szakma jeles képviselői szűk csoportban, talán hasznosabban, praktikusabban - rövidebbre zárva az ügyeket - tudta volna feldolgozni a törvényjavaslatot.