Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 16 (200. szám) - A lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
229 egy valóan működőképes mechanizmus felállítására. Azonban sajnálatos módon nem az inflációt megfékezték, hanem - amint arra már több alkalommal rámutattam a mai nap kapcsán is, a napirend előtti felszólalásomban is, és ebben az értékelésemben is a beszédem kezdetén - nem az inflációt megfékezte a Pénzügyminisztérium, hanem az inflációt gerjesztette, tehát pontosan e llentétes úton haladt, mint amelyen kellett volna. Ezen túl igen problematikus az is, hogy mi lesz azokkal, akik - és itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy az előterjesztésnek mennyi hibája van - akik 1998. december 31ig a jelenlegi előtakarékossági rends zer várható fennmaradásáig nem tudnak élni jogosítványaikkal, hiszen az ehhez szükséges öt évet már nem tudják kitölteni. Semmilyen megoldást nem javasol erre a javaslat. A lakástakarékpénztárak elképzelésével nemcsak az a gond a Független Kisgazdapárt ál láspontja szerint, hogy a mai körülmények között anyagilag nem előnyös a befektetőknek, hanem úgy gondolom, hogy az kifejezetten hátrányos. De itt utalnék arra, hogy a legnagyobb gond az, hogy a mai körülmények között teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hoz za azokat, akik a leginkább rászorulnának arra, hogy az állam karolja fel őket, hogy valóban lakáshoz juthassanak. A négyéves betétgyűjtés után derül ki ugyanis mindösszesen az, hogy a szerződésben rögzített hitellel rendelkezhetneke. Tehát valaki négy év ig eleget tesz minden kötelezettségének, és a négy év elteltével kell szembesülnie a ténnyel, hogy most hozzájute hitelhez vagy nem jut hozzá hitelhez. Hátborzongató, mert gondoljanak arra, hogy aki ebbe a mechanizmusba belement, az mindenét beleinvesztál ja - a lakástakarékpénztárakban bízva - abba, hogy majd ő lakáshoz fog jutni, és miután négy évig teljes kiszolgáltatottsággal részt vesz ebben a konstrukcióban, akkor fog kiderülni, hogy kape hitelt vagy sem. Ugyanis a hiteligények, ha meghaladják a ban k lehetőségeit, ebben az esetben a bank önmaga állít fel egy sorrendet, aminek alapján vagy hozzájutnak hitelhez, vagy nem jutnak hozzá. Igaz ugyan, ha sok a kielégítetlen igény, akkor a lakástakarékpénztár egy rendkívül bonyolult procedúra végén más bank októl kölcsönt vehet fel - már ha megtalálja a megfelelő megoldási módot ahhoz, hogy más bankok a részére olyan kölcsönöket nyújtsanak, amelyből a lakásigénylők igényei kielégíthetők, majd visszatérhet ezek után, ha további kölcsönökhöz tud jutni a lakást akarékpénztár a kielégítetlen ügyfeleinek ellátására. Elképesztő mechanizmus, mert a hiteligénylőnek a tisztességén túllép ez az egész megoldás, és a hiteligénylőt teljes egészében kiszolgáltatja a bankoknak. Már pedig a bankok adott esetben más, rossz kon strukcióik, hitelügyleteik miatt ha olyan anyagi helyzetbe kerülnek, hogy nem tudnak ezen a konstrukción segíteni, akkor tulajdonképpen az egész a hiteligénylőnél csapódik le, ahol pedig a segítőkészségnek a legkézenfekvőbbnek kellene lennie. Ezért a Függe tlen Kisgazdapárt álláspontja szerint megengedhetetlen, hogy a lakáshelyzetét rendezni kívánó és betétet szorgalmasan elhelyező ügyfél az előtakarékossági idő, tehát a négy év letelte után ne juthasson bármikor a betéteihez és a szerződés szerinti hitelekh ez is. Tehát a mi álláspontunk az, ha marad ez a konstrukció, akkor azon mindenképpen változtatni kell legalább annyit, hogy a négy év leteltével az állam mindenképpen garantálja a hitelekhez való hozzájutás lehetőségét, különben a hiteligénylő kiszolgálta tott helyzetbe kerül. A lakáshitelek - és erre hívnám fel igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét - ugyanis nem olyanok, hogy a bank pénzügyi helyzetétől függően azokat rugalmasan le lehetne állítani vagy éppen újraindítani. A lakáshitelek a természetükbő l fakadóan mindenképpen a lakáshoz jutást kellene hogy eredményezzék, tehát azok ilyen feltételrendszertől nem tehetőek függővé. Elfogadhatatlan az álláspontunk szerint az is, hogy a törvényjavaslat szerint a kiutalás időpontjától három hónapon belül folyó sítanak csupán, ez ugyanis súlyos bizonytalanságokat visz a rendszerbe. Éveken keresztül, amíg az új rendszer kiépítése folyik, és a hitelek kifizetésére még nem kerül sor, gyűlnek a betétek a lakástakarékpénztáraknál. (17.40) Az ilyen betéteket meghatáro zott körben hasznosíthatja a lakástakarékpénztár. Így például államkötvényben vagy kincstárjegyben halmozhatja fel az összegyűlt hiteleket. Ez az állam számára további anyagi előnyt jelenthet a támogatások visszafogásán túlmenően is. Tehát az állam több