Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 16 (200. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
225 hogy az az alkotmánybír ósági döntés, amelyik arról rendelkezik, hogy a magyar kárpótlásnak a szellemiségét és módszerét kell erre alkalmazni, ez egy ügy és egy vetülete ennek a kérdésnek, itt azonban jogi értelemben véve egy békeszerződés végrehajtási pontjáról folyik ma a vita. Ebben a kérdéscsomagban tehát világos, hogy itt kellene előre haladnunk. Az Alkotmánybíróság annak idején azt állapította meg, hogy a '46. évi XXV. törvénycikk, valamint a párizsi békeszerződés végrehajtásával kapcsolatban született miniszterelnöki '47es rendelet változatlanul érvényben van. Most ennek az országgyűlési határozatnak a tárgyalása során egy új technikai megoldás lehetőségéről ad tájékoztatást a kormány, amellyel összefüggésben az 1946. évi XXV. törvénycikket hatályon kívül kívánja majd helye ztetni, hogy ez az új technikai megoldás mint végrehajtható megoldás szülessék meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Akik a hálódiagram fogalmával és annak működésével tisztában vannak, azok tudják azt, hogy a hálódiagramban vannak egyes cselekvések közötti kény szerpályák, és vannak úgynevezett látszattevékenységek, amelyeket szaggatott vonallal szoktak a hálódiagramok rajzolói megjeleníteni. Tisztelt Országgyűlés! Abban a formájában, ahogy ma előttünk van ez az országgyűlési határozati javaslat, meggyőződésem, h ogy egy hálódiagramszerkesztő szaggatott vonallal rajzolná, mert valóban látszattevékenység. Látszattevékenység annyiban, hogy semmi olyat nem tartalmaz, amit a kormány önmagától nem tudna megtenni - ha akarna, vagy képes volna a jelenlegi pillanatban rá , mert sem azt, hogy létrehozzon egy közalapítványt, sem azt, hogy tárgyaljon az arra illetékes szervezetekkel, sem azt, hogy az Országgyűlésnek benyújtson valamilyen törvényjavaslatot, senki meg nem gátolja, evvel ellentétes országgyűlési határozat nincs en. Ráadásul a problémát abban látjuk, hogy nem teljesen világos, hogy tulajdonképpen a kormány mit is akar. Abban a vonatkozásban, hogy közalapítványról esik szó. Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában már elhangzott, hogy közalapítványt a törvény erejének megfelelően többféle módon lehet létrehozni, létrehozhat közalapítványt a kormány, de létrehozhat a parlament is. Amennyiben a kormány azt igényli, hogy az Országgyűlésben konszenzus szülessék abban a vonatkozásban, hogy ennek a békeszerződési pontnak a vé grehajtását egy közalapítványon keresztül kell végrehajtani, akkor a kormány részéről nem tudom, hogy kormányzati vagy parlamenti közalapítványt akar létrehozni, mert ha kormányzatit, ahhoz nem kell a parlament egyetértése, ha viszont parlamenti, akkor hiá nyzik a 3. pontjából az országgyűlési határozatnak, hogy a törvénycikkek - amelyek erre vonatkoznak , ezek mellett ennek a közalapítványnak az alapító okiratát is be kell hogy mutassa a tisztelt Országgyűlésnek, mert úgy létrehozni közalapítványt a parlam enti képviselőknek, hogy annak egyetlenegy pontját nem ismerik, nyilván nem lehetséges. Ezért a Magyar Demokrata Néppárt képviseletében az országgyűlési határozat helyrehozatalát, és hogy egyáltalán most már essünk túl ezen a teljesen feleslegesen gerjeszt ett és nagyon rosszízű vitán - amelyik sajnos meg fog ismétlődni a tárgyban benyújtott törvényjavaslatok kapcsán , de reméljük, hogy talán nem, mert már itt mindenki elmondta a maga álláspontját az ügyben. Ez két módon lehetséges. Az egyik mód - és az err e vonatkozó határozati javaslat egyik módosításaként azt jelenítjük meg , hogyha közalapítványról szó esik, akkor ám legyen az 1. és 2. pontban közalapítványról szó, de akkor a 3. pontban kerüljön megnevezésre a benyújtandó dokumentumok és törvényjavaslat ok mellett ennek a közalapítványnak az alapító okirata is, a kormány javasolta október 31ig. (17.00) Ha viszont ez a közalapítvány kormány által létrehozandó közalapítvány, abban az esetben az Országgyűlésnek ehhez sem a priori, sem későbbi jóváhagyása nem szükséges. Az 1. és 2. pont elhagyását javasoljuk, és a 3. pont önállóan megél, ha a kormány ezt annyira igényli, hogy az Országgyűlés felszólítja a tisztelt kormányt, hogy október 31ig a tárgyra vonatkozó törvényjavaslatokat terjessze be a tisztelt H áz elé. Bár fölösleges, politikai értelemben redundancia,
