Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 4 (219. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - HIDASI REZSŐ (MSZP):
2238 Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többséggel az indítványt elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az első vitasza kasz az ajánlás 1/1., 1., 2., 3., a 4. és a hozzákapcsolódó 5., 9., 11., 17., 18., 2125., 2730., 35., 36., 38., 39., 46., 49., 50., 51., 53., 57., 58., 59., 61., 63., 65., 6774., 76., 77., 7992., 96., 97., 98., 99., 101., 107., 115123., 126., 133., 13 7142., 5/1., 15/2., 60/1., 63/1., 66/1., valamint a 149152. számozott pontok alapján. Megkérdezem, ki kíván felszólalni a vita e szakaszában? (18.00) Megadom a szót Hidasi Rezső képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HIDASI REZSŐ (MSZP) : Elnök Asszony ! Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslatokat alapjaiban, koncepciójában a Kisgazdapártot kivéve senki sem vitatta, sem kormánypárti, sem pedig ellenzéki részről. Ez azt jelenti, hogy az előterjesztés szakmai színvonalát az ellenzék sem kérdőjelezi meg, természetes azonban, hogy szakmai érvekkel megalapozva vitatják a törvényjavaslatok egyegy részletét. Az elhangzott érvek alapján örömmel tapasztaltam, hogy kormánypárti és ellenzéki képviselők között magas színvonalú szakmai vita bontakozott ki a tö rvényjavaslatban szereplő egyegy jogintézménnyel, illetve jogi megoldással kapcsolatban. Remélem, hogy a további vita során is megmarad ez az általam követendőnek tartott vitastílus. Az egyes törvényjavaslatokhoz való hozzászólások, valamint a hozzájuk be érkezett módosító indítványok alapján megfigyelhető egyegy stratégiai cél, amely végigvonul az adott törvényjavaslathoz kapcsolódó hozzászólásokban, indítványokban. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényhez történő hozzászólások, d e elsősorban a törvény módosítására irányuló indítványok azt mutatják, hogy a törvényjavaslat jól sikerült, mert több módosító indítvány is elsősorban a törvényjavaslatban meghatározott és a betétesek érdekeit szem előtt tartó szigorú szabályok lerontására törekszik. Kifogásolták egyesek azt, hogy a törvényjavaslat szerint felügyeleti engedély kell a pénzügyi intézmények alapszabályának módosításához, igazgatóságának, felügyelőbizottságának megválasztásához és a többi. A kifogásolók elsősorban a gazdasági t ársaságokról szóló törvényre hivatkoznak. Ez a kifogás nyilvánvalóan arra irányul, hogy gyengítse a felügyelet jogkörét. A gazdasági társaságokról szóló törvénytől való eltérést ugyanis az indokolja, hogy a pénzügyi intézmény alapszabálymódosításával olya n új tulajdonosi, vezetői struktúra alakulhat ki, amely konkrét esetben nehezíti a felügyelet által alkalmazott intézkedéseket. A felügyeletnek tehát tudnia kell, hogy az adott pénzügyi intézmény alapszabályában mi szerepel, kinek milyen jogosultsága van p éldául a pénzügyi intézmény irányítása területén. Ugyanúgy kifogásolták azt a törvényhelyet, amely szerint a felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállításához. Ez a kifogás szintén nem alapos, csak arra irányul, hogy a felügy elet engedélyezési jogkörét csorbítsa. Az engedélyhez kötöttség ugyanis azért szükséges, mert a jegyzett tőke leszállításával a hitelintézet tőkemegfelelési mutatói is megváltoznak, amely kihatással van a hitelintézet kockázatosságának megítélésében is. Ol yan elképzelések is napvilágot láttak, amelyek a hitelintézet számára biztosítanának kedvezőbb lehetőséget a törvényjavaslatban szereplő szabályoknál. Idetartozik például a törvényjavaslat 43. § (3) bekezdésének kifogásolása azzal, hogy az ott leírt kötele zettséget ne a hitelintézetnek, hanem a tulajdonosnak kelljen teljesítenie. E kötelezettség áttevése a tulajdonoshoz - aki adott esetben a kötelezettség helyettesítésére nézve ellenérdekelt is lehet , semmi más célt nem szolgál, mint a hitelintézet teherm entesítését, valamint a törvényjavaslatban meghatározott kötelezettség felpuhítását, kiürítését. Várható volt, hogy egyes bankkörökben nem arat osztatlan sikert a hitelintézeti törvény azon része, amely a hitelintézet igazgatóságát belső és külső tagokra o sztja. Ennek a felosztásnak komoly
