Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 4 (219. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2236 nincs joga túlterjeszteni hatáskörét olyan jellegű tevékenységekre, amelyek pusztán a joggyakorlatra vonatkoznak, legalább is erre az Alkotmánybírósági törvény nem ad nekik lehetőséget. (17.50) Ugyanakkor van egy konkrét probléma: magának a vércsoportvizsgálatnak és az apasági pereknek az esetében az Alkotmánybíróságnak az ítélete valóban egyfajta félreértelmezett, a jogszabál y helyes értelmét félreértelmező bírósági gyakorlatra épült, és a törvényhozóknak nincs más feladatuk, mint hogy erre megfelelően reagáljanak. Az alkotmányossági panasz eredetileg az ellen a gyakorlat ellen irányult, amely úgy tekinti az adott apasági perb en a tanút, mint hogyha fél lenne, ugyanakkor nincsenek olyan jogai, mint amilyenek a félnek vannak; például nem lehet jogi képviselője, nem tehet bizonyítási indítványt, nem ismerheti meg a keresetlevelet. Az Alkotmánybíróság tehát a jogszabályozásnak a m ikéntjét a jogalkotóra bízva azt mondta, hogy egyszerűen nem félként kezelünk valakit a perben, vagy abban az esetben, hogyha félként kezelünk, akkor meg kell adni neki az ehhez szükséges jogokat is. Ugyanakkor - azt gondolom, hogy , kétséges, hogy tanúké nt lehete kezelni valakit, arra kötelezni, hogy orvosszakértői vizsgálatnak vesse alá magát. A Pp. rendelkezései ugyanis világosak: a tanúnak megjelenési, vallomástételi és okiratfelmutatási kötelezettsége van. Ehhez képest a származási perekben a tanút érdekeltnek tekinteni, és őt kötelezni a szakértői vizsgálaton való részvételre, nem vezethető le a Pp. szabályaiból. Ugyanakkor alapvető érdek, hogy a gyermek családi jogállása rendezett legyen; ehhez az eljárásjognak a megfelelő eszközöket kell biztosíta ni. A Pp. szabályai szerint az eljárásban résztvevők jogai és kötelezettségei annak függvényei, hogy milyen pozícióban vesznek részt a perben. A javaslat tulajdonképpen egy "öszvérmegoldást" választ: a tanúnak a fél jogállását biztosítja, ámbár nem tekinti azt félnek, és ez az, ami gondokat okozhat a jogalkalmazás során. A tanú tehát a javaslat elfogadása esetén adhat meghatalmazást, bizonyítási indítványt terjeszthet elő, és számos további jogai lesznek, azonban nem ad a javaslat a jogalkalmazás felé útmut atást arra, hogy milyen különbséget jelent a fél jogállása és a fél pozíciója. A fenti tanú ugyanis csak akkor lesz fél a javaslat szerint, hogyha őt a felperes perbe vonja. A szabályozásnak ez a módja nem egyértelmű, és ellentétes jogértelmezésekre ad leh etőséget. Fölveti például azt a kérdést, hogy adhate meghatalmazást egy 16 éves korlátozottan cselekvőképes tanú. Erre vonatkozóan magának a Pp.nek a rendszerét befolyásolja maga a javaslat. A polgári eljárásjogi törvény általános szabályai között úgy re ndelkezik, hogy "hasonló, a felek személyében beálló változásról", hogy arra csak akkor kerülhet sor, hogyha az új alperessel szemben is illetékes a bíróság. Ezzel ellentétben ez a javaslat illetékesség hiányában is lehetővé tenné a per folytatását az új a lperessel szemben. Ez jelentős mértékben ellentétes a Pp. illetékességi szabályaival, és alkalmas arra is, hogy a felperes ezt a szabályt kihasználva egy apaság megállapítása iránti perben azért jelöljön meg más alperest, hogy számára kedvező illetékességű bíróság előtt folyjon az eljárás. Tehát egy kijátszási lehetőség van; a fórumrendszer, amelyben nagyon szigorú a pereknek ez a fajtája, kijátszásra biztosít lehetőséget. Én itt befejezem, hiszen alapvetően szakmai jellegű és nem politikai kérdésekről van szó. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat későbbi tárgyalása során még van mód arra, hogy megvizsgáljuk és a kormány is megvizsgálja, hogy hogyan lehet ezeket a problémákat kiküszöbölni, és lehete adott esetben ezekre az alkotmánybírósági ítéletnek megfel elő orvoslást adni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Szájer József képviselő úr felszólalását. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki ebben a témakörben még felszólalni? (Nincs jelentk ező.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására várhatóan jövő heti ülésünkön kerül sor.
