Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 4 (219. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2233 javaslatot, tárgysorozatba vették, az mindenképpen fontos. Fontos, hogy az állam ott legyen erős, ahol a polgárokat védeni tudja, és ne olyan helyeken kotorásszon, ahol pedig semmi dolga. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Szájer József képviselő úr felszólalását. Megkérdez em képviselőtársaimat, hogy ki kíván még ebben a témakörben felszólalni. Jelentkező nincs, az általános vitát elnapolom, folytatására későbbi ülésünkön kerül sor. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény mód osításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. sz. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előt erjesztést T/3264es számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/3264/1es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először megadom a szót dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter , a napirendi pont előadója : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Az Alkotmánybíróság 1995. március 31én hozott határozatában jogalkotói feladatot rótt az Országgyűlésre, és ennek határidejét 1996. december 31ben jelölte meg, ennek a teljesítését. Ez a határozat az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata a polgári perrendtartás két ponton történő módosítását, annak igényét fogalmazta meg és ennek kíván eleget tenni a kormány az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak, amikor a t. Ház számára beterjes ztette a polgári perrendtartás módosítására vonatkozó javaslatát. Az első pont, amiben az alkotmánybírósági döntést követően indokolt a módosítás: a másodfokú bíróság, kvázi elsőfokú végzéseinek, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségnek a megteremtés ét szorgalmazza. Ennek érdekében egy "kifogás" nevű jogintézmény létrehozását tartalmazza a javaslat, amely akár a másodfokú bíróság elsőfokú eljárása során, akár másodfokú eljárása során, akár a felülvizsgálati eljárásban hozott döntésekkel kapcsolatosan kifogást terjeszthetnek elő a törvényben meghatározottak. A másik módosítás, amely szintén a polgári perrendtartáshoz tartozik, a származásmegállapítási perek, ezen belül az apasági perekben alkalmazott eddigi eljárást kívánja módosítani, amelynek az a lén yege, hogy az apaság megállapítása iránti per során az a személy, akit ugyan tanúként hallgattak meg, de vércsoportvizsgálatot foganatosítanak rajta a későbbiekben, ez a személy kapja meg azt a lehetőséget, hogy ugyanolyan jogokkal rendelkezzék, mint akiv el szemben ez az eljárás folyik. Tehát az alperesen kívül apaként még szóba jöhető személy számára, az orvosszakértői vizsgálat elrendelésétől kezdődően, a javaslat biztosítja valamennyi, a felet megillető jogot és kötelezettséget, anélkül azonban, hogy e személy ténylegesen alperessé válna. Ezen a két ponton javasoljuk kiegészíteni a polgári törvénykönyvet az Alkotmánybíróság említett 1995. március 31ei határozata alapján, és kérem a t. Házat, hogy a polgári perrendtartás két ponton történő módosítását, a z alkotmánybírósági határozatnak megfelelően támogassa, és így december 31ig a jogalkotás elmaradásában megnyilvánuló mulasztásos alkotmánysértés orvosolhatóvá válik. Köszönöm szépen. (17.40) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
