Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
2189 egy része nem munkatevékenység, így idegen a járulékoltatása a törvény szándékától. Hiszen a törvény szándéka az volt, hogy azokat a munkavállalásra vonatkozó, szerződés alapján létrejött jogviszonyokat minősíti társadalombiztosítás ra jogosító jogviszonynak, amelynek a jövedelme egyfelől személyi jövedelemadóköteles - ez a feltétel fennáll , másfelől viszont kifejezett és direkt munkavégzésről van szó. Sajnálatos és valószínűleg a magyar jogrendszer egyik hézagja, hogy nem válik ke tté az ilyen típusú megbízásokban a munkavégzésre vonatkozó szerződés, illetve a felhasználási szerződés, sőt a szerzői jogi törvény kizárólag a felhasználási szerződés kategóriát használja. Tehát nem is utal rá, hogy itt tényleges munkavégzésről is lehet szó. Hogy konkrét példát mondjak és legegyszerűbb példát: ha mondjuk egy szerző írt egy kéziratot és egy kiadóval köt egy erre vonatkozó szerződést, akkor ugyanolyan típusú szerződést köt akkor, hogyha ezt a kéziratot még meg sem írta, kap egy megbízást rá , meg fogja írni és a kéziratot utána kiadják, de akkor is, hogyha a kéziratot már egyszerkétszerötször ez a kiadó kiadta. Tehát semmilyen tényleges munkatevékenységről nincs szó, hanem egy új kiadásról, magyarán nyilvánvalóan jog, egy vagyoni értékű jog elidegenítéséről van szó. De ugyanilyen típusú a szerződés például akkor is, hogyha a szerző egyszerűen hozzájárul műve lefordításához, tehát ebben az esetben nyilvánvalóan látszik, hogy semmiféle konkrét munkavégzésről nincs szó. Világos, hogy a mai szer ződéses viszonyban összemosódik tehát - és az ennek nyomán kifizetett díjban - összemosódik a tényleges munkajövedelem és egy vagyoni jog elidegenítésének ellenértéke. Ma nem járulékoltatjuk azt a tevékenységet, ha én a lakásomat bérbe adom. Megjegyzem még akkor sem, hogyha azt a lakást sajátkezűleg építettem fel. Tehát hogyha előzőleg saját munkám van benne. Rendszeridegen és érzésem szerint jogellenes, hogyha az analógiát kiterjesztve járulékoltatjuk azt, hogyha nem a lakásomat adom bérbe, hanem egy koráb ban megírt könyvemet, cikkemet, ennek közlési jogát adom el. Természetesen a profán hasonlat nem azt jelenti, hogy én hasonló értékűnek tartanám az alkotó szellemi tevékenységet minden más tevékenységgel, de jogi értelemben mégiscsak egy kategóriával kelle ne mérni. Ez a két súlyos és komoly aggályunk volt tehát eme tekintetben az előttünk fekvő törvényjavaslattal. Különböző megoldásokat keresünk e két súlyos és komoly aggály megoldására. Lehetőleg olyan megoldásokat, ami a törvé nyjavaslat mellett szóló érveket, a kibúvók elkerülését és a járulékalap szélesítését nem sértik, nem bántják, nem teszik semmivé. Nem állítom, hogy tökéletes megoldásokat találtunk ezekben a módosító javaslatokban és nyilván szükség is van rá, folyik is e gy ilyen munka, hogy egyeztetve előterjesztővel, bizottságokkal, kapcsolódó módosító indítványokban, egyéb, komplexebb és talán finomabb megoldásokat találjunk, de mindenesetre szeretnék utalni arra, hogy milyen megoldások lehetségesek, és ezek közül melye ket tudtuk módosító indítványban megfogalmazni. Nyilvánvalóan arra a problémára, hogy nincs fedezet a kifizetőhelyek egy részénél a járulék megfizetésére, választ adhat egy jól működő kompenzációs modell, választ adhatna, hogyha megfelelő arányú kompenzáci óról, megfelelő eljuttatási mechanizmusokról és - ami a legfontosabb - egy viszonylag stabil, tehát több évre húzódó kompenzációról volna szó. Az első két feltételt esetleg meg lehet oldani a költségvetési törvény keretein belül, tehát ki lehet dolgozni a kompenzáció megfelelő arányát is. Bízom benne, hogy szakemberek az odajuttatás mechanizmusát is meg tudják fogalmazni. Ma, Magyarországon, a mai költségvetési tervezésben nincs azonban jogi garancia arra, hogy ez a kompenzáció folyamatossá válik és az inté zmények folyamatosan megkapják azokat a forrásokat, amelyből ki tudják fizetni a járulékot. Ezzel együtt nyilván gondolkodni kell egy ilyen megoldáson is. A másik típusú megoldás az, amely felé a mi módosító indítványaink törték az utat, amely meghagyna bi zonyos mentességet, elismerve, hogy ez, hogy úgy mondjam kakukktojás a
