Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
2185 Valóban igaza van: egy nagyobb összegű, fix összegű hozzájárulás, egy alacsonyabb bérhez kötődő, százalékos társadalombiztosítási járulék mellett azoknak a z ágazatoknak, azoknak a munkáltatóknak kedvező, akik elsősorban az átlagbér feletti bérrel foglalkoztatnak. Azokat nem érinti - hiszen annyi járulékot engedünk le, mint amennyit ez a fix összegű befizetés jelent - akik az átlagjövedelem, a jövő évi átlagj övedelem szintjén foglalkoztatnak munkavállalókat. És mindenki számára - még a csökkenő társadalombiztosítási járulék mellett is - nagyobb konkrét befizetési összeget és terhet jelent, akik összességében az 1997. évi átlagjövedelem alatti bér mellett fogla lkoztatnak munkavállalókat. Kérdezhetjük azt, hogy ezt akarjuke? A kormány nagyon világosan deklarálta, hogy igen, ez a szándéka, szeretné megdrágítani. Elsősorban természetesen nem az alacsony bérű foglalkoztatást, hanem az olyan típusú foglalkoztatást, amelyik igen elterjedt Magyarországon, és egyre terjedőben van, hogy a minimálbér felére jelentik be a munkavállalót - ezzel tulajdonképpen nyugdíj- és egészségbiztosítást vásárolnak a számára , és a minimálbér feléhez kötődő - akármilyen nagyságrendű és százalékos mértékű, de alacsony fix összegű egészségbiztosítási járulékkal vásárolnak a számára egészségügyi ellátást. Az ő számukra tehát mindenféleképpen nagyobb terhet jelent - akár az 1800 forintnak, akár a 4500 forintnak, akár a 3300 forintnak a bevez etése. Kétségtelen, hogy nem lehetett olyan technikát találni, amelyik csak ezekre az - idézőjelbe téve - "nem igazi", "fals", "hamis", alacsony bérű foglalkoztatásokra terhelte volna rá a társadalombiztosítási hozzájárulás emelését. Az is a szándéka egyéb ként mindemellett a kormánynak - és azt gondolom, valamennyiünknek , hogy tisztességesebb bére legyen a munkavállalónak, ne érje meg egyes ágazatokban alacsony bérű, nagyobb létszámú munkavállalót foglalkoztatni, hanem igenis fizessenek magasabb bért a sz ámukra esetleg az átlagjövedelem szintjét elérőt, és az, aki ezt megteszi, az tulajdonképpen nem visel magasabb társadalombiztosítási terhet. Amivel szeretném kiegészíteni képviselőtársam mondandóját, az az a többletinformáció, hogy a költségvetés egyfelől kész részben a központi költségvetésből azoknak az alacsony bérű költségvetésből finanszírozott ágazatoknak, így az oktatásnak, közszolgálatnak a bérkeretét megemelni, illetve a többletterheit kompenzálni, akik így - ebben az esetben - többletkötelezettsé geket kell hogy teljesítsenek. Azt gondolom, hogy ezt a lehetőséget nem ezekben a törvényekben lehet elrendeznünk vagy megteremtenünk, hanem a jövő évi költségvetésről szóló törvényben kell megfelelő garanciákat beépítenünk. Én is egyetértek képviselőtársa mmal: szükség van erre a kiegészítésre, és miután a kormánynak szándékában áll ezeket a többletforrásokat az ily módon hátrányosan érintett munkahelyeknek odaadni, ennek a fedezetét megteremteni, biztosítani, ezért én úgy gondolom, hogy ez önmagában talán nem lehet oka annak, hogy ezt a lépést meglépjük. Abban egyetértek képviselőtársammal, hogy ha alacsonyabb fix összeggel, és talán egy valamivel mérsékeltebb járulékelengedéssel számoltunk volna, akkor még inkább terítettük volna ezeket a többletterheket, kevesebb olyan munkahely lett volna, amely többletkiadással kellett volna esetleg váratlanul szembenézzen. Ezek mérlegelendő vagy mérlegelhető javaslatok. Természetesen nem a szociális bizottság kompetenciája, hogy ezt eldöntse, szociális bizottság egy dol ogban érdekelt: hogy a társadalombiztosítási járulék befolyjék a társadalombiztosítás kasszájába, hogy lehetőleg ez közteher legyen. Tehát mindenki fizesse ezt a terhet, aki az egészségügyi ellátásra állampolgársága jogán jogot formál, és természetesen rop pant fontos az, hogy jó színvonalú ellátást tudjunk ebben az egyre dráguló magyar egészségügyben, és a világ egyre dráguló egészségügyében az állampolgárok számára biztosítani. Úgy gondolom tehát, hogy a benyújtott kapcsolódó módosító indítványt meg fogjuk nézni a Pénzügyminisztériummal közösen, hogy melyik az, amelyiket valójában igazából támogatni lehet. Erről kezemben van egy táblázat, amelyik azt hasonlítja össze, hogy a kormány eredeti, 4500 forintos javaslatával szemben mely ágazatok azok, amelyek a b enyújtott módosító indítvány kapcsán
