Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Megemlékezés Gyurkó Jánosról - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
2175 küszködni azokkal a problémákkal, amelyik majd jobb- és baloldali demagógiáktól jönnek "Miért nem kellett volna csatlakozni?" címmel . Ennek elkerülésére most megvolna a lehetősége a kormánynak, hogy pénzeket pumpáljon ebbe a szférába és ilyenformán segítse a mezőgazdaságot abban, hogy csatlakozni tudjon. Természetesen az európai uniós csatlakozás kutatóintézeti oldala sem világos. Ugya nis az agrárkutató intézetek (Az elnök pohara megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) - két mondat, elnök úr - nagyon alkalmasak volnának arra, hogy azokat a vizsgálatokat elvégezzék, amiket eddig senki nem végzett el. Érdemes lenne tanulmányozni , milyen vizsgálatokat végeztek el azokban az országokban, akik az elmúlt időszakban csatlakoztak, és még érdekesebb volna, ha megkérdeznénk őket, most, hogy már európa uniós tagok, most hogyan látják az akkori tevékenységüket? Mit kellett volna még megcsi nálniuk ahhoz, hogy igazán felkészültek legyenek ehhez a csatlakozáshoz? Időm lejárt, mondanivalóm lett volna még. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Barsiné Pataky Etelka képviselő asszonynak, Magyar Demo krata Néppárt. Időkerete 14 perc. BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Néppárt részéről a költségvetés általános vitájában az adókhoz szeretnék hozzászólni. Nem mennék most bele ilyen alapgazdaságfilozófiai kérdések vitájába, ezt már né ppárti képviselőtársaim előttem megtették. Akkor, amikor az adótörvényeket tárgyaltuk, többször elhangzott a kormány oldaláról, hogy az adótörvények volumenét a költségvetés bevételi oldala határozza meg. Vagyis magyarul: annyi adót kell fizetnünk, amennyi re az adott évi költségvetésben szükség van. Nos, ez egy nagyon érdekes, de megszokott gyakorlat a kormány részéről. És ez különösen abban a vetületben érdekes, amikor, látjuk most már a költségvetés számaiból, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege, az plusz 304 milliárd, vagyis magyarul - hétköznapi nyelven - adósságszolgálat nélkül 304 milliárd pluszban van a költségvetés. Hát akkor lássuk most már egyben az adóinkat, a '97. évi adóinkat, amelyeket a kormány szerint a költségvetés határozott meg elsőso rban. Hogyan is alakulnak tehát a befizetett és a nem befizetett forintjaink? (14.50) Ugye, úgy tűnik - most már egyben látva ezeket az adótörvényeket , hogy a rejtett gazdaság, amelyik egy meghatározó jellemzője a magyar gazdaságnak, '97. évben is rejtv e marad. A törvények ismeretében nem sok reményünk van arra, hogy ebből valamit le tud dolgozni az apparátus. Nézzünk néhány példát! Itt van mindjárt az általános forgalmi adó, az áfa bevétele 627 milliárd forint. Itt a '96. évi várható bevételhez képest e gy 18,6 százalékos növekedés van, és ebből az adóbeszedési eredményjavulás, amiről tehát beszélünk, az 22 milliárd forint, tehát összesen mindennek 3,5 százaléka. De hasonlóan igen kicsi ez az összeg, ha a fogyasztási adót megnézzük. Ott 267 milliárdos bev étellel számol a kormány, és a valorizáció miatt ez körülbelül 14,6 százalékos növekedést fog jelenteni, és ebből az adóbeszedési eredményjavulás az 8 milliárd, vagyis szintén ismét 3,5 százalék. Az szjanál is hasonlóan alacsony számokat találunk. Nos, az t lehet mondani, hogy a kis eredmény is jó eredmény, csak hát itt felvetődik a kérdés, hogy mi ez a tényleges rejtett jövedelmekhez képest. Ha megnézzük az áfatörvényt, akkor a múlt év, mindig az elmúlt év visszásságait értékeli a Pénzügyminisztérium, és a nnak alapján bezár bizonyos kiskapukat. Most ennek következtében például éppen az áfatörvény ténylegesen mindig visszamenőleg elrendezi az előző év rejtett
