Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 16 (200. szám) - A lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
218 Tisztelt Ház! A törvényjavaslat szerint lakástakarékpénztár alapítására, működésére, valamint felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, már benyújtott törvény rendelkezéseit kell majd alkalmazni. A hitelintézeti törvény mint kerettörvény az általános szabályokat tartalmazza, míg a lakástakarékpénztárakról szóló törvén y speciális kiegészítő rendelkezéseket ír elő. A törvényjavaslat célja a zárt rendszerben működő lakástakarékpénztárak hosszú távú, stabil működésének biztosítása és a betétesek védelme. A biztonságos működés érdekében a felügyeletnek a lakástakarékpénzt árak esetében más hitelintézetekhez képest szélesebb körű ellenőrzést kell lefolytatnia mind az engedélyezésnél, mind a folyamatos működés felügyeleténél. A javasolt szabályozás szerint a lakástakarékpénztárral kötött lakáselőtakarékossági szerződé s alapján az ügyfél előre meghatározott rendszerességgel vagy előre egy összegben betétet helyez el a pénztárnál. Minimálisan négyéves megtakarítási idő után a hitelintézet az általános szerződési feltételekben meghatározott módszer szerint lakáskölcsönt n yújt az előtakarékoskodónak. A megtakarítónak kétéves megtakarítási idő után lehetősége van arra, hogy addig, ameddig nem válik jogosulttá a kedvező kamatozású lakáskölcsönre, piaci kamatozású, áthidaló kölcsönt igényeljen. A törvényjavaslat alapján a laká stakarékpénztárak a lakáskölcsönöket a lakáselőtakarékoskodók betétbefizetéseiből, a jóváírt állami támogatásból, valamint a már kölcsönt kapott ügyfelek tőketörlesztéseiből fedezik. A rendszer tehát a német Bausparmodellhez hasonlóan zárt, az önsegélye zés elvén alapul. A lakástakarékpénztárak csak kivételesen vehetnek fel kölcsönt a lakáskölcsönök folyósításához a tőkepiacról. A magas piaci kamatláb ugyanis veszélyezteti a hitelintézet működését. A törvényjavaslat szigorúan szabályozza a hitelintézet s zabad eszközeinek befektetését, a biztonságos működés és a kellő likviditás érdekében. A kölcsönnyújtásra átmenetileg fel nem használt szabadeszközöknek legalább a felét a magyar állam által kibocsátott kötvényekben, kincstárjegyben, illetve készpénzben és számlapénzben kell tartani. A betételhelyezők védelme, megfelelő tájékoztatásának biztosítása érdekében a törvényjavaslat részletesen felsorolja a lakáselőtakarékossági szerződés legfontosabb szabályait, valamint az általános szerződési feltételek tartal mi elemeit. A törvényjavaslat alapján a megtakarítót az éves betételhelyezés összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg annak érdekében, hogy a betét hozama ne maradjon el jelentősen a más formáknál elérhetőktől. Az állami támogatás igénybevé telének legfontosabb feltétele a lakás célú felhasználás, a legalább négyéves megtakarítási idő elérése, valamint 10 százaléknál nem magasabb kölcsönkamatláb alkalmazása. A támogatás mértékét kormányrendelet határozza meg. A törvényjavaslat azonban kiköti, hogy a támogatás mértékének módosítása a már megkötött szerződéseket nem érinti. Az ez év július 4i kormányülésen elfogadott rendelet tartalmazza, hogy az állami támogatás az adott megtakarítási évben az ügyfél által elhelyezett betét 30 százaléka, legfe ljebb azonban 36 ezer forint. Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat elfogadása hozzájárul a lakásfinanszírozás intézményi rendszerének fejlesztéséhez. (16.30) Elősegíti az önfinanszírozó lakásgazdaság kialakulását. A me gtakarításhoz kapcsolódó állami támogatás a lakáscélok megvalósításához szükséges saját forrás előteremtésére ösztönöz, azokat segíti, akik képesek és hajlandók lakásproblémájuk megoldása érdekében erőfeszítéseket tenni. A lakástakarékpénztárak a rövidese n előterjesztésre kerülő törvényjavaslatok alapján létrejövő jelzáloghitelintézményekkel együtt lényegesen átalakíthatják a lakásépítés és fenntartás finanszírozási rendszerét, ami egyrészt a fejlett piacgazdaságoknak megfelelő intézményrendszer kialakul ását, másrészt várhatóan a lakás célú megtakarítások, és végül a lakásberuházások dinamikus elemelkedését eredményezik. Mindezek alapján kérem a törvényjavaslat megvitatását és a szükséges módosítások után annak elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
