Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ):
2138 jelentene, de nem biztos, hogy érdemes. Lehet azt mondani, hogy a feketegazdaság ellen a kormány nem tett semmit. De lehet azt is mondani - mert ugyanazt jelenti , hogy a terheket oss zuk szét arányosan vagy lényegesen arányosabban. A költségvetés bevételi oldalát tekintve azt állítom, hogy azért nagyjából ugyanazt mondja ellenzék és kormánypárt. Nézzük meg a kiadási oldalt! A kiadásoknál nyilván az oktatásért felelős képviselők abban é rdekeltek, hogy az oktatási szférára menjen a legtöbb, az agrárkérdésekért felelős képviselők abban, hogy az agrártárcának menjen a legtöbb. De abban is, azt gondolom, majdnem megegyezés van - és nem véletlenül hoztam ezt a két tárcát vagy két példát , ho gy az oktatás mindannyiunknak fontos, nagyon fontos ágazat, mint ahogy meg is változott az oktatás finanszírozása, mert egy oktatási törvény született. Azért nagyon fontos, mert, ha nem is '72ben, hanem kicsit később, de az ember az iskolában megtanulhatt a, hogy bizony az emberi tőke nagyon fontos a gazdaságban is. Minden tárcának fontos, a honvédségnek is nagyon fontos, hogy több forrása legyen, mert akkor tudja átalakítani a szerkezetét, akkor tud modern hadsereget építeni. Nekünk az a nagyon nehéz felad atunk van, hogy a mérhető GDPből, főleg abból, ami befolyik adóban, kigazdálkodjuk az összest, osszuk el igazságosan vagy jól - és ez a gazdaságpolitika , hogy melyik tárca mennyit kapjon. És abban a pillanatban, hogyha ehhez a nagyon földhöz ragadt pill anathoz érkezünk, hogy egyegy tárcánál hány milliárd forint legyen, és öttel, tízzel több vagy kevesebb, abban a pillanatban, azt gondolom, kevésbé látszanak kormánypárt és ellenzék között olyan élesnek a konfliktusok. Abban a pillanatban, amikor le kell írni egy módosító indítványt, hogy melyik tárcától vegyünk el 1, 5, 10 milliárd forintot és hova tegyük, abban a pillanatban talán ki is derül, hogy nem ellenzék és kormánypárt között van időnként a legnagyobb konfliktus, hanem, mondjuk, az agrár, időnkén t meg az oktatási vagy a honvédelmi tárca vagy a bizottságban ülő parlamenti képviselők között. Mi az, amit ez a költségvetés elénk tett, tehát a kiadási oldalnál mi az, amit megpróbált a többi ágazathoz képest kicsit preferálni? Biztosan nagyon sokan elmo ndták előttem, de nem lényegtelen. Azoknak az intézményeknek - mint vámőrség, adóhivatal - fog több forrás jutni idén, amelyek biztosítják számunkra ezt a bevételi oldalt, és amelyek megpróbálják biztosítani azt - reményeim szerint, ha úgy működnek, ahogy elképzeltük , hogy a terhek tényleg arányosabban legyenek szétosztva. Az oktatás az oktatási törvény miatt vagy az oktatási törvényben elért eredmények miatt több forráshoz fog jutni. Igaztalannak találom azt a vádat, hogy a jövedelmektől erősebben függ a gyermekek oktathatósága, mint az előző ciklusban vagy az előző 40 évben. Azt gondolom, hogy épp fordított folyamat történik, és reményeim szerint egykét év múlva látható is lesz, empirikus vizsgálat tárgyává lehet tenni, hogy milyen rétegből, milyen jöve delmi helyzetből jövő gyermekek milyen iskolai végzettséget tudtak szerezni s hogy teljesítettek az iskolában. Ma még nagyon nehéz ezt megmondani, de remélem, hogy egykét év múlva visszatérünk rá, és meg fogjuk tudni nézni a tényadatokat. Ugyanígy az agrá rtárca legalábbis azon a szinten és azonos minőségben meg fogja kapni a támogatást, mint az előző évben, és majdnem ugyanolyan mértékben, mint az előző évben, tulajdonképpen kicsit jobban az önkormányzatok is forráshoz jutnak. A központi költségvetési inté zmények között nagyon nagy különbség van. Tehát amikor az önkormányzati kérdésekkel foglalkozó képviselők azt mondják, hogy a központi intézmények átlagosan 15 százalékkal kapnak többet, mint az előző évben, akkor ez az állítás önmagában nem ér sokat. Ez e gy átlag, amiben minden szám megtalálható. Van olyan központi intézmény, amely 30 százalékkal is többet kap, van, amelyik csak 23 százalékkal kap többet. A területi önkormányzatoknak menő forrásokban - ahogy azt gondolom, hogy ebben is konszenzus van, sze retjük, nem szeretjük, ellenzék és kormánypárt között vagy kormánypártok között , szinte teljes az összhang, hogy nagyonnagyon nagyok a szociális feszültségek, ezért a területi önkormányzatoknak azokat a normatívákat kell emelni és azokat a forrásokat ke ll emelni,
