Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ):
2136 KÖRÖSFŐI LÁSZL Ó (MSZP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az előbbi családmodellprobléma ismertetése nagyon érdekes volt. Szeretném azért felhívni a figyelmét arra, hogy a sok valós elem mellett azért egy dolgot nem egészen pontosan ismertetett. Ugyanis, ha azt mondjuk, hogy a hallgatói normatíva 65 ezer forint és a tandíj 6500, és ön azt állította, hogy "tehát visszaveszi a kormányzat tulajdonképpen a normatívát", ez nem egészen állja meg a helyét, ugyanis tandíjat nem minden hallgató fizet, létezik tandíjmente sség, tandíjkedvezmény. Azonkívül az adótörvényeknél a tandíj után fizetett összegnek a 30 százaléka az adóból leírható, tehát ez a matematikai végkövetkeztetés egy kicsit pontatlan volt. Köszönöm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szé pen. Akkor most megadom a szót Ungár Klára képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. UNGÁR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Aki napok óta figyelemmel kíséri ezt a vitát, annak az a benyomása támadhat, hogy nagyon éles különbségek vannak ellenzék és kormánypárt között. Nekem napok óta az a benyomásom, hogy ugyanarról a dologról beszélünk, csak időnként más kifejezéseket használunk. Nézzünk végig egykét példát! Szinte evidencia, hogy az Országgyűlésben ülő parlamentek (Sic!) mindegy ike, de azt gondolom, hogy az egész ország a gazdasági növekedés pártján van. Nem nagyon lehet mást kívánni, hiszen ha több van, ha többet termelünk, akkor több jut nekünk, akkor magasabb lesz az életszínvonal. Tehát azt hiszem, hogy azt a kérdést föltenni , hogy vane köztünk olyan, aki nem akar gazdasági növekedést, teljesen értelmetlen, mert ilyen sem köztünk, sem valószínűleg az országban nem található. Sokan hozzák példának a családot. Ugye, ha a családot veszem példának, nem hiszem, hogy bármelyik férj vagy feleség kiabálni kezdene, ha a férje vagy felesége több fizetést vinne haza. Ugyanígy, ha a nemzeti termék nő, ha többet lehet fogyasztanunk, ha többet lehet akár itt a költségvetési vita során is elosztani vagy több mindenre lehet javaslatot tennünk , hogy mire fordítsuk, semelyikünknek sem esne rosszul. A vita arról szól, vagy arról kellene, hogy szóljon, hogy a gazdasági növekedést milyen gazdaságpolitikával lehet elérni. Ebben a vitában, hogy milyen gazdaságpolitikát kell ahhoz csinálni, hogy tényl egesen gazdasági növekedés legyen, ebben a vitában némileg zavaró az a tény, hogy pontosan azért nem tudjuk, hogy mekkora a GDP. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a fekete- és szürkegazdaságot csak becsülni tudjuk. De tegyük fel, hogy pontosak a becsléseink, tegyük föl, hogy évről évre a változást is pontosan becsüljük. Tehát tegyük föl, hogy tudjuk, hogy mekkora a gazdasági növekedés. Tegyük föl, hogy a gazdaság az elmúlt években nem növekedett, és ahhoz képest, a mérhető GDP alapján a gazdaság növekedésnek fog a következő pár esztendőben indulni. Azt gondolom, hogy ezt a kormánypártok mellett még az ellenzéknek is, ha nehezükre is esik, de legalább üdvözölniük kell, ha szép halkan, magukban, ha nem is hangosan, de örülniük kell neki. De mi az, ami a gazdaság politikában is vagy a megoldási javaslatokban is hasonló, és mégis más kifejezéseket használunk? Ugye, a kormánypártiak azt mondják, hogy adót csökkentünk és több forrást hagyunk állampolgárnál és vállalkozónál. Az ellenzék azt mondja, hogy a középosztályt kell erősíteni. Mi a különbség a két mondat között? Talán az a különbség, hogy máshogy definiáljuk a középosztályt? Van egy hagyományos értelme a középosztály definíciójának. Ugye, akinek tulajdona, hivatala, egzisztenciája van - ez egy hagyományos értelm ezés. Ebben egyébként nem állunk olyan nagyon rosszul. Iskolázottság, hivatal és tulajdon szempontjából elég jól áll az ország, mondjuk a hagyományos értelmezés időszakához képest. De nem így használjuk, azt hiszem, vagy nagyon sokan, azt gondolom, nem így használják a középosztályt, hanem egy jövedelem"középként" használják. Tehát akik a se nem gazdagok, se nem
