Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
2127 Tisztelt Ház! Idetartozó probléma a Magyarorszá got, a magyar gazdaságot determináló kis- és középvállalatok helyzete. Ez a réteg ma, nemcsak hogy tőkebevonási lehetőséghez, de még lassan hitelnyújtási lehetőséghez sem jut, és a kormány rosszul felfogott bankpolitikájának következtében olyan helyzetbe k erül, hogy különösen a kisvállalkozások ma egyszerűen hitelhez nem jutnak, hisz a bankok oly mértékben módosítják bankpolitikájukat - még később erre visszatérek , hogy elsősorban értékpapírokba és különböző kötvényekbe fektetik, mert ez a jövedelmező, má sodsorban a kisvállalkozásokkal nem foglalkoznak. Erre egy jó példát szeretnék elmondani, hogy az OTP, amelyik az ország lakosainak a bankja volt, és elsősorban a kisvállalkozásokra támaszkodott, ez az OTP ma a kisvállalkozásokat már nem finanszírozza, ill etve nem preferálja a finanszírozásukat. Úgy gondolom, hogy teljesen világos, hogy a kis, középvállalatok finanszírozásának, hitelhez jutásának kérdésével lehetne kialakítani azt a normális nemzetgazdasági struktúrát, ami elvárható lenne és ami a fejlett nyugaton már megvalósult, tehát a monopóliumok, a magyar nagyvállalkozók köré építeni azt a közép- és főleg kisvállalatokból álló holdudvart, amelyik egy egységes, permanensen és konzisztensen működő magyar gazdaságot tud biztosítani, amelyik eredményesen tevékenykedik. Ide tartozónak érzem a tőkepiac és a kockázati tőke megjelenítését, amiről két éve hallunk ebben a Házban, és két éve tulajdonképpen hátrányban van a kormány és késésben van ezeken a területeken hozott intézkedésekkel. Szeretném elmondani, h ogy az exportvezérelt magyar gazdaságban mindenféleképpen a belső fogyasztásra, annak fejlesztésére törekedni kell, hiszen teljesen világos és egyértelmű - és nem íróasztal melletti elemzés kérdése , hogy ma a fejlett nyugati gazdaságokban visszafogott nö vekedés van. Ebből az következik, hogy csak az exporttal és csak exportvezérelt gazdasággal ezt a kérdést megoldani tovább nem lehet, annál is inkább nem, mert a belső fogyasztás rendszeres visszafogása olyan eredményeket szül, hogy ma a magyar munkásnak a keresete csak egytizede például egy nyugateurópai munkásénak, így törvényszerű, hogy a termelékenységi mutató Magyarországon csak egynegyede a nyugateurópai szinteknek. Hozzá kell hogy tegyem, hogy a mai viszonyok között a belső fogyasztás növekedésének megengedése már nem veszélyezteti azt a gazdasági stabilitást, amiről itt éveken keresztül szó volt, és annál is inkább, mert a reálkeresetek a szervezett szintnél sokkal nagyobb mértékben, három éven keresztül estek vissza oly mértékben, hogy az ország l akossága teljesen el van szegényedve, tehát a belső fogyasztással együtt lehetőséget kell adni a reálkeresetek és a reálbéreknek a növelésére is. (10.40) Mi úgy látjuk, hogy az egyértelmű megoldás az exportvezérelt gazdaságban az export és a beruházások ol yan optimumának a megtalálása, amelyik önmagában gerjeszti a gazdasági fejlődést, mert egyszer és mindenkorra világosan látni kell - és előttem szóló Tardos Márton SZDSZes képviselővel egyetértek - a gazdaságot fejlődési pályára kell állítani, mert enélkü l nincsen lehetőségünk nem nyugatra menetelni, de sehova menetelni. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy teljesen világos valamennyiünk számára, hogy a magyar gazdaság, a magyar társadalom jóléte elsősorban a magyar társadalomban a termelési értéket előállító vállalkozásoknak van. Itt szeretnék néhány mondatot szólni arról a gazdaságpolitikai törekvésről, amit a kormány elmondott a 300 milliós hátrahagyott támogatással kapcsolatban. Kérem, a vállalkozói réteg úgy érzi, hogy mozgástere egyre szűkebb, hogy helyzete egyre rosszabb, és likvidhelyzete egyre romlik. Szeretném elmondani azt, hogy álszentnek érzem - például - a legutóbbi tbelvonással kapcsolatos intézkedést, ahol ugyan 3,5 százalékkal a tbjárulék csökken, de bevezetik az 1800 forintos - elő tte a 4500 forintos, most 1800 forintos - minimáladót. Tisztelt Államtitkár Úr! Ugye nagyon jól tudjuk, hogy ez az 5152 ezer forint átlagkereset fölött lévő cégeknél nem jelent csak plusz elvonást. Szeretném elmondani, hogy a magyar exportot biztosító kön nyűipar jelentős részénél az átlagkereset jóval az 50 ezer forint alatt van. Tehát ez annyit jelent, hogy ezeknél a vállalatoknál 1415 százalékos plusz költség rakódik rá a munkabérre, tehát nemhogy nem az elvonás csökkenése áll be, hanem növekedése áll b e. Arról nem is beszélve, hogy a járulékalap kiszélesítésével mintegy 80 milliárdos többlethez jutott az állami költségvetés.
