Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 30 (217. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2087 - nem is abban a kívánt minőségben, amit szerettünk volna, kiáramlott a hivatásos szolgálatból. Új hivatásos állománynak a l étrejötte gyakorlatilag egy 48 éves, 10 éves időszakot vesz igénybe. A szolgálati törvénynek tehát egyes esetekben - ellentétben azzal, amit Sebők képviselőtársam itt most említett , úgy ítéltük meg, és ma is úgy ítéljük meg, hogy meg kell adni azt a leh etőséget, hogy tényleg nagyon korlátozott mennyiségben, ténylegesen, elsődlegesen csak a szolgálat érdekében, a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek speciális helyzetét figyelembe véve megadja azt a lehetőséget, hogy ebben az átmeneti állapotban az ez redfordulóig számolva, bizonyos területeken a felső, 55 éves korhatárt elért személyek szolgálhassanak. Ez volt az első gondolat. A második gondolat: emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, az elmúlt parlamenti ciklus ideje alatt az Alkotmánybírósághoz fordult a Belügyminisztérium rendőrség állományába tartozó tisztek egy csoportja, amely az akkori jogszabályok szerint sérelmezte, hogy egyesek maradhattak 55 év után, mások pedig 55 év után elmentek. Az Alkotmánybíróságnak ezzel kapcsolatban volt egy állá sfoglalása, megítélésem szerint helyesen, és ma is azt hiszem, hogy a jogalkotásnál ezt figyelembe kell venni, hogy a törvény ne legyen diszkriminatív. Ne olyan megfogalmazásai legyenek, amelyekkel egy állománycsoportra, jelen esetben a hivatásos állományr a hoz törvényt, és akkor egyes területek diszkriminatív módon a törvény alól mentesíthetők legyenek. Ennek kapcsán gyakorlatilag, amikor a kormány beadta a javaslatot - bár számomra is furcsa volt, hogy olyan rövid idő alatt, hiszen ezt meg lehetett volna tenni az eredeti javaslatban, akkor, azt hiszem, hogy talán elkerülhettük volna ezt a mostani procedúrát , akkor három dolog fogalmazódott meg. Az egyik: hogy csak a szolgálat érdeke legyen a meghatározó. A másik: egyes meghatározott körülmények figyelemb evételével történhessen; ez a kritérium, amely gyakorlatilag azt, amit Sebők képviselőtársam indokként elmondott, minimálisra csökkenti. Én nem állítom azt, hogy ezt ki lehet küszöbölni, de minimálisra lehet csökkenteni, ha a megfelelő mechanizmusokat megt aláljuk. A harmadik dolog: hogy végső soron nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az illető személy egészségügyi állapota és egyáltalán az ő akarata e tekintetben meghatározó kell hogy legyen, tehát mindenféleképpen az ő beleegyezésével kell hogy történjen. A harmadik gondolat, amit el szeretnék mondani: ennek kapcsán ismételten egy előzetes vizsgálatot végeztünk a honvédségnél, a határőrségnél, a rendőrségnél és általában a fegyveres szerveknél, ahol azt kell mondani, hogy körülbelül van egy 300400 fő - esetleg ennél valamivel több , aki az általam elmondott átmeneti időszakban, tehát most, mondjuk, 2000ig, beleeshet ebbe a kategóriába. Én azt hiszem, hogy sok területen, akár a mérnököket, orvosokat veszek, vezető beosztású személyeket, akiknek egy meghatározott folyamatot meg kellett ahhoz ismerni, hogy egy bizonyos beosztást betölthessenek, vagy a szakterületeken legyenek ezek nyomozók, legyenek ezek egyes területeken - nem beszélve az orvosokról, és én nem akarok mondjuk más területet megneve zni , de a nemzetbiztonsági szolgálatoknál is lehetne ilyet említeni. Azt hiszem, hogy nagy veszteség volna, hogyha a törvény ilyen lehetőséget nem adna meg. Akkor felvetődik a kérdés, hogy a módosító és a kapcsolódó indítvá nyokkal egyetemlegesen lehetőség vane arra, hogy ez a szolgálati törvény úgy módosuljon, hogy ezt az átmeneti állapotot figyelembe vegye, és ne következzen be egy olyan, amitől Sebők képviselőtársam fél? A válaszom az, hogy igen. És anélkül, hogy előremen nék - ahol majd ilyen jellegű vélemény lesz, azt nagyon röviden kifejtem , úgy érezzük, hogy átnézve az összes módosító indítványt, kapcsolódó módosító indítványt, napjainkra, most a részletes vitára kezd kialakulni egy olyanfajta konszenzus, amellyel a t örvényt lehet úgy módosítani, amely ezt a célt teljesíteni tudja, és én ennek kapcsán javasolom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a módosító indítványokat tárgyaljuk meg. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását, megadom a szót Juhász Ferenc képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Elnézést, mielőtt Juhász Ferenc úr kapna szót, kétperces reagálásra kért szót Sebők János képviselő úr, Magyar Szocialista Párt.
