Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 16 (200. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
203 társaira gondolok. Alkalmat ad ez a nap arra is, hogy hangsúlyozzuk: az egyetemesen elfogadott emberi jogok némelyike nem gyakorolható egyedül, csupán közösségekben. A sokat emleg etett 1201es ajánlás, valójában erről szól. A magyar politika feladata az, hogy elfogadtassa a világgal az egyéni emberi jogok közösségi jellegét, s a különböző népcsoportok ebből fakadó jogát az önrendelkezéshez, az anyanyelv használatához, a kultúra fej lesztéséhez. Mennyivel kevesebb szorongással gondolhatnánk a mai napra, ha az aláírási ünnepségnek vendége lett volna a szabadlábra helyezett Cseresnyés Pál; ha Romániában nem lehetne szobrot állítani a fasiszta diktátor Antonescunak; ha Zákánynál újra lát hatnánk Hunyadi János emlékművét! Segítené e jobb légkör kialakulását, ha a Romániában működő egyházak az ortodox egyházzal azonos megítélés alá esnének, ha érvényesülne a román alkotmány, amelynek alapján minden magyar nyelven tanító iskola és a Bolyai Já nos Egyetem szabadon működhetne. Ha a megbékélést hirdető államelnök határozottan fellépne az RMDSZt rágalmazó politikai hangulatkeltés ellen, s ha Romániában a németek, zsidók, cigányok, magyarok és más kisebbséghez tartozók a régi gyulafehérvári nyilatk ozat szellemének és betűjének megtartásával önrendelkezésükre, kulturális autonómiájukra támaszkodva a többségiekkel vállvetve dolgoznának Románia és ezáltal az egész középeurópai térség felvirágoztatásán. Ezek azonban csak vágyak. Mi itt a magyar parlame ntben azt sem tudjuk és nem is értjük, hogy miért pont Temesvár az aláírás színhelye. Nem lehet ez a város a megbékélés szimbóluma, amíg az 1990. március 15i események feltáratlanok. Az aláírás helyszínének kijelölésén túl sok minden homályos még. Pedig W ilson elnök híres 15 pontjában már felhívta a világ figyelmét, hogy a titkos diplomácia eszközeit nyílt tárgyalásoknak kell felváltaniuk. Ez a nyíltság hiányzik, s ezért van kétségünk a szándékok tartósságát és őszinteségét illetően. Így nem tehetek mást: Kasszandraként a mai aláírást csak rövid dicsőséget hozó látszateredménynek tekintem. Megítélésünk szerint a valós helyzetet a Magyarok Világszövetsége rendezésében ma délelőtt megtartott tanácskozás nyilatkozata, illetve a parlamenti ellenzék pártjainak k özös nyilatkozata az elmondottakkal összhangban pontosan kifejezi. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Két percre megadom a szót Szájer József frakcióvezető úrnak, Fidesz. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Ti sztelt Országgyűlés! Ma délután az ellenzéki pártok frakciói közös nyilatkozatot fogadtak el. Engedjék meg, hogy ezt felolvassam. "A mai délelőtt folyamán az MSZPSZDSZ kormány nevében Horn Gyula miniszterelnök Temesváron aláírta a románmagyar alapszerződ ést. Ezzel kapcsolatban a Kisgazdapárt, a KDNP, a Fidesz, az MDF és a Néppárt parlamenti frakciója a következőket állapítják meg. A jelenlegi kormány, a parlamenti ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyarromán alapszerz ődést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltértek a júliusi magyarmagyar közös nyilatkozat betűjétől és szellemétől. Frakcióink szerint abban a nem kívánt esetben, ha a romániai magyarság helyzete tovább romlik, az kizárólag a Hornkormány és a román ko rmány felelőssége lesz. Álláspontunk szerint nagy a kockázata annak, hogy az aláírt alapszerződés a Magyarország és Románia közötti viszony romlásához vezet. Ezt okkal állíthatjuk, hiszen mögöttünk áll az 1995. márciusában aláírt magyarszlovák alapszerződ és másfél éves tapasztalata. Magyarország és Szlovákia viszonya alapszerződésünk óta nemhogy javult volna, hanem látványosan megromlott. Sajnos, újabban Kárpátalján is vannak aggasztó jelek. A magyar kormány figyelmen kívül hagyja a határokon túli magyarok érdekeit és képtelen megfelelő jószomszédi viszonyt kialakítani a szomszédos országokkal. Ez a tény ronthatja Magyarország és a térség stabilitását, és ez beláthatatlan következményekkel járhat. Az aláírás utáni helyzet teendőinek felmérésére az ellenzéki frakciók javasolják, hogy a parlament külügyi bizottsága hívja össze az újabb magyarmagyar csúcsot. Annak ellenére, hogy az MSZPSZDSZ parlamenti
