Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - Dr. Koleszár Lajos (MSZP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Mi az oka, hogy Kelet-Magyarország lakossága hátrányos helyzetbe került a dunántúli veszettség elleni megelőző intézkedést követően? Mikor kerülsor hasonló akcióra a Dunától keletre is?" cí... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KOLESZÁR LAJOS (MSZP):
1902 a csaliknak a kihelyezése, kiszórása, amelyek arra szolgálnak, hogy az erdei vadállománynál, elsősorban a rókáknál megelőzzék a veszettség kialakulását, ille tve megszüntessék a veszettség vírusának a hordozását. A kizárólagosan csak a Dunántúlon veszettség csökkentésére hozott intézkedéssel szemben az újságok a közelmúltban arra hívják föl a figyelmet, hogy mind a debreceni Nagyerdőn, mind Miskolcon, Miskolcta polcán a gyermekváros körül veszett vagy legalábbis veszettségre gyanús rókákat találnak, de Budapest, Dunántúl keleten lévő oldalán is észleltek hasonlót. Talán nem mindenki számára ismert az a té ny sem, hogy 1994ben Miskolcon egy kétéves gyermek halt meg macskakarmolás után kialakult veszettség miatt. Az utóbbi években ez volt az egyetlen veszettség okozta halál. A már kialakult veszettség, sajnos, biztosan halálos. A dolog érdekessége, noha az o rvostársadalom ezt a kórt ismeri, talán mondhatom azt, hogy - hál' istennek - többségük soha sem találkozott vele. Joggal vethető föl tehát az a kérdés, hogy mi lehet annak az oka, hogy országunkat talán nem is először kétfelé osztották: az Európával érint kező fejlettebb Dunántúlra és a hátrányos helyzetű KeletMagyarországra. Tudom, hogy a dolog költséges. Tudom, hogy bizonyos fokú természetvédelmi okai is vannak. Mégis nehezen érthető, nehezen fogadható el a tények hátterében, hogy az ország keleti fele v alami okból kifolyólag hátrányos helyzetbe kerül. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Kis Zoltán államtitkár úr válaszol. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A v eszettség elleni mentesítési program 1992ben kezdődött. Medgyasszay László tisztelt képviselő kollegánk, korábbi földművelésügyi államtitkár hathatós segítségével és egy sikeres programnak mondható. Sajnálom, hogy a közvélemény erről a korábbi időszakban nem kapott kellő tájékoztatást, és ez a program az első évben 56000 négyzetkilométert, míg 1994ben már 15000 négyzetkilométert érintett. Sajátos módon nem lehet az ország különböző területén egyszerre elkezdeni a mentesítést, mert ennek, sajnos, szakmai okai vannak. Nevezetesen, Ausztria már teljesen mentes a veszettségtől és a Dunántúl északi és déli részét is folyók szegélyezik, így a mentesítésnek a tárgyi feltételei adottak. Az természetesen igaz, hogy ezt a programot nekünk úgy kell tovább folytatni, hogy nemcsak a DunaTisza köze, hanem a keleti országrész is mielőtt a teljes mentesítést elnyerje. Az előző évben a költségvetési tartalékból 40 millió forintot - ami nagyon picike kis összeg - sikerült erre a célra megszereznünk utólagosan, és nagyon ör ülnék annak, ha majd a költségvetési törvény tárgyalásánál olyan módosító indítványokkal is találkoznánk, ami ennek a programnak az intenzívebb folytatását szorgalmazhatná, közösen, más tárcákkal, mert egyelőre csak a Földművelésügyi Minisztérium költségve tési keretéből történik ezen védekezés. Egyebekben megjegyzem, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előfeltétele is az ország teljes mentesítése a veszettség ellen, amelyet az ezredfordulóig nekünk be kell fejezni. Kérem a tisztelt képviselőtársamat , szíveskedjen ezt a választ azzal tudomásul venni, hogy nyilván a keleti országrész is a fokozatos mentesítésbe bekerül, az esetleges föllépő gócoknál a rendkívüli helyi lokalizálás most is folyik egyébként. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsorai ból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Viszontválasz illeti meg a képviselő urat. DR. KOLESZÁR LAJOS (MSZP) :
