Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
1878 költségvetési vitába behozni lehet, hogy népszerű dolog, de nem célravezető, vagy értelmetlennek tekinthető. Úgy ítélem meg, hogy ezt az ügyet az Országgyűlés példamutatóan kezelte a maga helyén. Nyilvánosságot biztosított az ügynek, és az alkotmányügyi bizottság azonnali vizsgálat után haladéktalanul létrehozta a maga vizsgálóbizottságát, és ez segít abban, hogy az ilyen típusú ügye k valóban nyilvánosságra kerüljenek, valóban lépéseket lehessen annak érdekében tenni, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő. A költségvetési vitában - ismétlem - lehet beszélni azokról a kiadásokról, amelyek törvénysértőek, szabálytalanok. Mégis azt kell m ondanom, hogy a költségvetés kiadásainak elhanyagolható, nagyon parányi része az, ami törvénytelenül került felhasználásra. Sokkal fontosabb kérdés - és erről érdemes itt vitatkozni az Országgyűlésben , hogy mik azok a tételek a költségvetésben, és mik az ok a mechanizmusok, amelyeken keresztül ugyan teljesen törvényesen fizet ki súlyos összegeket a költségvetés. Ugyanakkor ezek az összegek célszerűtlenül, ésszerűtlenül kerülnek felhasználásra, és nem szolgálják a társadalmi közjót. A költségvetési vitában, úgy gondolom, hogy ezekről a tételekről lenne érdemes komolyan szót váltani. Ennek kapcsán két kérdéskörről szeretnék beszélni. Az egyik az a kérdés, hogy összhangban vane ez a benyújtott költségvetés a polgárosodás igényével, a mindnyájunk által számon kért polgári társadalom építésének követelményével. Másodsorban pedig az, hogy jól szolgáljae ez a költségvetés az ország hosszú távú gazdasági érdekeit. Vagyis a gazdasági növekedést. Ami az első kérdést illeti. Meggyőződésem, hogy akkor szolgálja ez a k öltségvetés a polgári társadalom építését, ha a központi újraelosztást csak azokon a területeken valósítja meg, ahol az államnak másra át nem ruházható felelőssége van a közszolgáltatások fenntartásáért; ott, ahol az egész társadalom összefogását, szolidar itását igénylő közfeladatokat lát el. Ezeknek területeknek a kijelölése az államháztartási reform tartalmi lényege. A kérdés az, hogy ez a költségvetés mennyire van összhangban egy mindnyájunk által kívánatosnak tartott államháztartásireform- iránnyal. Ha azt nézzük, hogy milyen preferált területeket látunk, akkor ezek között fedezzük fel a költségvetésben a közoktatást, itt találjuk az igazságszolgáltatást, a közbiztonság javítását, és azt láthatjuk, hogy pontosan ezek azok a területek, ahol valóban nem ko rlátozható az állam felelőssége, ahol ténylegesen igaz az, hogy az egész társadalom összefogását igénylő feladatról van szó. Tehát ebben a vonatkozásban ez a költségvetés ott nyújt preferenciákat, ahol hosszú távon is az állami feladat megkérdőjelezhetetle n. Azokon a területeken viszont, ahol az állami szerep kizárólagossága indokolatlan, ott két feladata van az államnak. Az egyik az, hogy fogalmazza meg azt a minimumellátási szintet, amiért az állam felelősséget vállal. Ezen túl pedig támogassa az állampol gári kezdeményezéseket, az öngondoskodásra irányuló autonóm szervezetek létrehozását. Ilyen terület - hogy csak példákat említsek , ilyen területnek tekinthető az egészségügyi ellátási szolgáltatás, de ilyennek tekinthető a nyugdíjrendszer is, ahol az áll ami minimumgaranciára van szükség a szolgáltatások színvonalának egy bizonyos szintjéért, ennek fenntartásáért. Ezen túl pedig az az állam feladata, hogy támogassa azokat az állampolgári kezdeményezéseket, amelyek létrejönnek annak érdekében, hogy az egyén i felelősségen alapuló rendszerek kiépülhessenek az állami ellátórendszer mellett. Ilyennek tekintem az adókedvezményeket az önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárakhoz, amit az egészségügyben vagy a nyugdíjban ugyanúgy biztosít ez a törvényjavaslat, mint a korábbiakban, és igen nagyvonalú adókedvezményekről van szó. Vagy ilyennek tekintem a nonprofittörvény kidolgozását annak érdekében, hogy létrejöhessen a versenyszféra és az állami szféra között az állampolgárok kezdeményezése alapján létrehozott szervezet rendszer, amely át tudja vállalni állami segítséggel vagy kedvezményekkel állami feladatok ellátását úgy, hogy az jobban szolgálja a közszolgáltatásokat igénybe vevő társadalmi csoportok érdekeit. Mindebből az következik, hogy a költségvetés akkor jár el e zekkel a célokkal összhangban, ha ennek megfelelően és ezeken a területeken szűkíti a központi újraelosztás mértékét.