Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
1873 Szintén hiányoljuk - és minden évben megtörtént - a vagyonmérleg beter jesztését, mert nemcsak pénz van, amit elkölthetünk, hanem vagyon is van, amit mindig számításba kell venni. Mindezekkel együtt a költségvetési hiányt, mint ismeretes, a GDP 4 százalékában hallottuk mindig eddig a kormányzat részéről, célszerű ha meghatáro zódik, ebben a beterjesztett költségvetésben most a GDP 4,8 százalékos hiányával számolunk. Ez egy olyan tétel, amelyről a hivatalos beterjesztés szerint úgy kell gondolkodnunk, hogy ez kizárólag az MNB és a költségvetés közötti adósságcsere következménye, tehát ezt egy technikai kérdésként kezeljük, egyébként hangzik a figyelmeztetés, maradjunk a 4 százaléknál, hiszen az alapozza meg a jövőnket. Ennél a pontnál mindenképpen meg kell állni egy kicsit. Sajnos, az MNBnél keletkezett veszteség igazán nem átlá tható. Két új elem van ebben a költségvetési vitában. Az egyik a paradoxon jelenség, a másik a sterilizáció. Azt halljuk, hogy tulajdonképpen örülni kell annak, hogy az MNBnél veszteség van, hiszen az bizonyos adósságpozíciójavulás következménye, amit vé gül is a költségvetésnek le kell nyelnie. A sterilizáció pedig a beáramló külföldi tőkének egy szükségszerű, MNB által történt kezelése, amelyből eredő terhet most szintén a költségvetéshez csoportosítják át. Meg kell jegyeznem, hogy mindegy, hogy a költsé gvetéshez teszik át, vagy az MNBnél marad, a lényeg az, hogy ezeket a veszteségeket, illetve a nulla kamatozású adósságállományt immár pénzpiaci kamatozásúvá kívánják tenni, és ez okozza azt az óriási kamattehernövekedést, amit végül is vagy a költségvet és, vagy az MNBnek kell kezelni. Ezzel kapcsolatban alapvetően meg kell jegyeznünk, hogy az MNB monetáris politikájában is hibát látunk, elsősorban a külföldi pénztőke kezelésében, nem a működőtőkéről van szó. Különválasztva a működőtőkét és a pénztőkét k ell tennünk ezt a megállapítást, és ez azért költségvetési téma, hiszen a költségvetésnek kell most már immár ezt az óriási hiányt, illetőleg hiánynövelést - állítólag csak technikailag - kezelni. Az MNBnél keletkezett veszteség igazán nem átlátható, hisz en épp most kerül nyilvánosságra egy olyan ügy, ami nyilván nem ennek a vitának a keretéhez tartozik, de amelyben arról hallunk, hogy komoly veszteséget okozott az MNBnek, így az államnak, a gazdaságnak. Tehát mi amellett vagyunk, hogy az MNBnél keletkez ett veszteség mindenképpen megismerhető, átlátható legyen, egyáltalán az MNB parlamenti ellenőrzése jobban megvalósuljon - emlékeztetek arra, hogy az MNB tevékenységéről szóló éves beszámolókat a parlament csak bizottsági szinten szokta elintézni, és az eg yébként MNB jogkörébe tartozóan olyan titkosítások vannak, amelyeket át kell tekinteni, hogy jogosake. Szembe kell néznünk tehát azzal, hogy egy óriási kamatteher került a költségvetésbe, és ezzel kapcsolatban fölmerül a kérdés, hogy mi lesz a megnövekede tt költségvetési hitelkeresletnek a kamatfelhajtó hatása, és ez már súlyos gazdasági kérdés is, hiszen a kamat miatt van sokszor a gazdasági pangás. Fölmerül az a kérdés, hogy hat a magyar belső tőkepiacra a GFSrendszerben számított hiány növekedése. Mind ezekért mi úgy gondoljuk, hogy ezt a lépést, amellyel tulajdonképpen az MNBnek óriási veszteségét most a költségvetésben ránk zúdították, fokozatosan kellene bevezetni, és e fokozatosság mellett, ha már áttörtük a GDPnek, a GDP százalékával számított hiá ny mértékének a bűvös 4 százalékát, akkor talán a fokozatosság mellett mód nyílna arra is, hogy nagyon sok létfontosságú területnél a fedezetet megteremtsük. (11.30) Tisztelt Ház! Konkrétabban a költségvetési részletekre térve hadd emeljem ki a reálbérek a lakulását. Ez a költségvetés a reálbérek szinten tartását tűzi ki, ami az eddigi csökkenések után tulajdonképpen önmagában üdvözlendő tény. Azonban jobb gazdaságpolitikával véleményünk szerint a reálbérek emelkedéséről kellene már terveket szőni. A köztisz tviselők, közalkalmazottak bérezése, ami konkrétan ide a költségvetésbe tartozik, nincsen igazán garantálva még olyan értelemben sem, hogy valóban szinten tartás lesz a jövő évben.
