Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SOÓS GYŐZŐ (MSZP):
1868 vitájában tér ki a parlament, illetve a képviselők. A költségvetés legfőbb bevételi tétele a forgalmi adó és a fogyasztási adó. Ez adópol itikailag és társadalompolitikailag is helyeselhető. Hiszen ezzel azok fizetnek adót, akik ténylegesen fogyasztanak. A tervezett áfabevétel 627 milliárd forint, a fogyasztásiadóbevétel 267 milliárd forint. Az áfakulcsok csökkentésére 1997. évben semmiképp en nem kerülhet sor. Távlatilag azonban az Európai Unióhoz való csatlakozás felszínre fogja hozni ezt a kérdést is. Itt tehát egy újabb jelentős bevételkiesésre lehet majd a jövőben számítani. A fogyasztási adónál néhány termék adójának csökkenésére sor ke rül. Ennek költségvetési kihatása nem jelentős, jelzés értékű lehet azonban, hogy a csökkentés hatására mennyire rendeződik át a legális csatornákban a forgalom. A vám- és importbefizetések is csökkennek. A 235 milliárdos idei várhatóval szemben 200 milliá rd forint alá csökkennek. Ez összhangban van nemzetközi megállapodásainkkal. Sokan, sokfelé és itt a parlamentben is megkérdőjelezik a bevételi előirányzatok megalapozottságát. Különösen furcsa e véleményt az Állami Számvevőszéknek a költségvetésről kialak ított véleményére alapozni. Szeretném itt pontosan idézni az Állami Számvevőszéknek a költségvetési bevételek megalapozottságára vonatkozó megállapítását. Elhangzott itt, hogy olvassuk a véleményt, én is elolvastam. Ez a vélemény a 2. füzet 6. oldalán tal álható. Így szól: "Az 1997. évi központi költségvetés fő bevételi előirányzatait többnyire a gazdasági és jövedelemprognózisok figyelembevételével és nagyobb hányadukban számszakilag alátámasztottan tervezték." Eddig az idézet. Az is igaz azonban, hogy az Állami Számvevőszék kétségbe vonja az adóbeszedés szigorítása miatti többletbevételek megalapozottságát. S ha nagyságrendileg nézzük, ez körülbelül 60 milliárd forint, aminek a megalapozottságát a Számvevőszék vitatja. Az előbbi tétel pedig 1600 milliárd f orint körüli összeg. Ezek a többletbevételek - megítélésünk szerint , ha sikerül valóban úgy megerősíteni a vám- és adószerveket, ahogy ezt a tervezet is tartalmazza, és ez vonatkozik a létszámhiányra is, mert létszámhiány is van ezeknél a szervezeteknél, akkor ezek a többletbevételek reálisak. Természetesen szükséges feltétele, hogy ezek a többletbevételek megvalósuljanak, hogy a parlament elfogadja azokat a törvényi szigorításokat is, amelyeket jelenleg még csak tárgyalunk. A költségvetés bevételi és kia dási főösszege is egy nagyon fontos átalakulásra is felhívja a figyelmet. Ez pedig az, hogy az állami szerepvállalás csökken. A politikaigazdasági rendszerváltás azt is jelenti számunkra, hogy az állam vonuljon vissza - a lehetőségek szerint - az állampol gár és a gazdaság mindennapjaiból. Vagyis csökkentse a szerepvállalását. Ezt Pető Iván képviselő úr is kiemelte a tervezetből. Ez a folyamat megkezdődött, és ezt a költségvetés számai is igazolják. Így a költségvetés legfőbb bevételeit jelentő adóterhet a GDP 24 százalékáról 21 százalékra csökkennek. De csökkennek a kiadások is, az előbbi GDParányban, 36 százalékról 32 százalékra. (11.00) Így tehát az állami szerepvállalás kimutatható csökkenése valósul meg 1997ben. Néhány év alatt el kell érnünk, hogy a kezdeti 60 százalékos GDParányos szerepvállalás az Európai Unióban szokásos 40 százalékos szintre csökkenjen. A folyamatnak a szűk keresztmetszete a kiadások csökkentése. Enélkül természetszerűleg a bevételek csökkentése sem valósítható meg. Ezért is vol na jó, hogy összhangba kerülne egyes ellenzéki képviselők követelésében a kiadások növelésére és a bevételek egyidejű csökkentésére szóló felhívás. Ez a követelés súlyos ellentmondásokat takar. Ilyen gazdaságpolitika nem létezik, de természetesen nagyon né pszerű. A kiadási előirányzatok - mint már korábban említettem - a GDP arányában csökkennek. A központi költségvetési szervek a költségvetési irányelvekben foglaltak alapján szigorú költségvetés összeállítására kényszerültek. Végül a tervezet 15 százalékos államitámogatásemelkedéssel számol, korábban az irányelvekben ez 6 százalékos mértékű volt.
