Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1865 A központi költségvetési szervek működési támogatása 20,8 százalékkal lesz nagyobb, ezen belül a preferált területek 29,4 százalékkal kapnak többet, a nem preferált területek pedig 18,1 százalékkal. Ez utóbbiak az előirányzott 17 százalékos bővülés mell ett a dologi kiadásaikat csak részben tudják finanszírozni. A költségvetés bizonyos területeket tehát, úgymond, preferál, ezeket tartja prioritásnak. A támogatások emelkedése itt sem jelent azonban igazi fejlődést, hanem inkább egy kényelmesebb stagnálást, esetleg nagyon szűk körű bővülést. A költségvetés a felsőoktatást, a tudományos kutatást, a közbiztonságot, az igazságszolgáltatást, az euroatlanti integrációt akarja preferálni. Például a Tudományos Akadémia kiadásai 32 százalékkal nőnek, ami a költségv etés értékelése szerint hozzájárulhat az akadémikusok és a nagydoktorok kedvező dotálásához. (10.40) A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint azonban ez nem egyenértékű a tudomány felvirágoztatásával. Szerintünk a tudományos kutatást és a kutatásfejles ztést sokkal jelentősebb mértékben kellene támogatni, még akkor is, ha az Akadémián kívüli területeken 4 milliárd forinttal adnak többet erre a célra. A felsőoktatás támogatása 23 százalékkal nő, ami nagyjából egyenlő az inflációval, tehát a valóságban nem jelent igazi fejlesztést, hiszen alig valamivel több, mint az inflációs ráta. A PM területén, az APEHnél és a VPOPnél is 6 milliárd forinttal növelik a keretet és 3 ezer fővel a létszámot. Mi úgy gondoljuk, hogy a létszámnövelés nem feltétlenül jelenti a jobb munkavégzést, ezért én itt ismételten arra utalnék, hogy végre egyszer már meg kellene szervezni, a munkát nem örökké átszervezni, létszámokat emelni, újabb hivatalokat létesíteni. Ugyanez az érv igaz a BMmel kapcsolatos kiadásokat illetően, hiszen hadd utaljak arra, hogy a BM rendfenntartása 5,3 milliárd forinttal kap többet, de ebből a miniszterelnök úr kedvence, a Központi Bűnügyi Igazgatóság 1,3 milliárd forintot, míg az egész rendőrség 4 milliárd forintot kap. Hogy mit is jelent a rendőrségnél a költségvetés, maga megfogalmazza. Eszerint folytatódik a rendőrképzés és megkezdhető az új személyi okmánycsalád kialakítása, és ezt nevezik prioritásnak vagy preferálásnak. Ne csodálkozzanak, hogy én inkább ezt a bűnözők támogatásának tekintem. A HM tám ogatása 22 százalékkal lesz nagyobb, ami a valóságban, az inflációra tekintettel, megint csak stagnálást jelent, és a költségvetés ezt az összeget olyanként kezeli, mint aminek a visszarettentő erejű hadseregnek a kialakítását kellene biztosítani. Ez egy n aiv feltételezés. Végül a legutolsó kérdéskörre térve. A költségvetés egyik legnagyobb problémája, hogy elfogadása esetén tovább növeli az amúgy is elviselhetetlen kamatterheket. A belső államadósság után fizetendő kamat már ebben az évben több mint 530 mi lliárd forint. Ez tovább nőne 300 milliárd forinttal, tehát 830 milliárd forintra nő a következő évben. A költségvetés kiadási oldalának egyharmadát tehát a kamatfizetés teszi ki. A növekedés egyik oka a kormány látszatpolitikája, ugyanis olyan konstrukció kat alkalmazott, hogy 1996ban viszonylag kevesebb kamatot kelljen fizetnie, a terhek tehát '97ben halmozottan jelentkeznek. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Befejezem, elnök asszony (Sic!), egy fél perc alatt. (Derül tség a kormánypárti padsorokban.) A másik ok a nem kamatozó államadósság kamatozóvá tétele. Ennek indokoltságát és értelmét kétségbe kell vonnunk. Nem egyszerűen technikai műveletről van szó, hanem az ország jövőbeni fejlődését jelentősen és hátrányosan be folyásoló tényezőről. Az akció pénzügyi egyenlege ugyanis negatív. Ezért a kérdés további megvilágítása és részletes elemzése céljából a Független Kisgazdapárt javasolja, hogy külön politikai vitanapot tartson a Ház, ugyanis 2 ezer milliárd forint óriási ö sszeg, és ennek finanszírozásáról nem lehet egy nagy költségvetési csomag kis részeként határozni. Ezért tehát a Független Kisgazdapárt a költségvetési törvényt oly mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy azt még módosító indítványok elfogadása esetén se m tudná támogatni, hiszen ez az ország gazdaságát ellehetetlenítő költségvetés éppúgy, mint volt a korábbi évben és ahogy korábban
