Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
186 Enélkül az egész kártérítési rész nem tárgyalható, mert a párizsi békeszerződés egyéves h atáridőt adott a teljesítésre, a Gellért Kis Gábor által hivatkozott időpont '48. szeptember 15ét követi, tehát az egyéves határidő rég eltelt. A Független Kisgazdapárt tudni akarja, hogy az addigi teljesítések milyen összegszerűséget tettek ki, kinek a z sebébe kerültek? Mert mi elismerjük, hogy - nyilvánvalóan - az MSZP jogelődje nem adta a zsidóságnak ezt a pénzt, de akkor az MSZP jogelődjének a vagyonát is fel kell használni a kielégítésre, és én úgy gondolom, ezért nagyon helyes, hogyha ennek a részlet ei felderítésre kerülnek. Köszönöm a türelmüket. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Bársony András úrnak, Magyar Szocialista Párt. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Azt hiszem, elérkeztünk a vitának egy olyan pontjára, amikor eg yszerűen annak a kevés képviselőnek, aki itt van a Házban, el kell gondolkoznia. A Magyar Köztársaság parlamentjében valaki a holocaust áldozataival, a holocaust következtében előállott helyzettel kapcsolatban, egyáltalán egy mondatban, egy lapon tudja eml íteni egyes magyarországi politikai pártok terhére elkövetett eseményeket. Ezt ebben az Országgyűlésben - majdnem egyenlőségjelet téve a két dolog közé , föl lehet tenni azt a gondolatot, hogyha az egyik megtörtént, akkor vajon a másik miért nem kerül ugy anabban a csomagban ide, határozott formában, a Házba, akkor úgy gondolom, hogy valami nagyon nagy baj van. Itt több százezer emberről van szó, akik - elsősorban azokról , akik nem tudtak visszatérni a pokolból, és nem azokról, akik valami döbbenetes csod a lévén túlélték ezt a poklot. Éppen ezért úgy gondolom, hogy itt, ebben a kontextusban egy pártot ért mégoly felháborító sérelmeket is ugyanabban a kontextusban szerepeltetni, ez némileg megalázó. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szintén két percben megadom a szót dr. Torgyán József úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, alelnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársam! Én úgy gondolom, aki figyelemmel kísérte a H ázban folyó vitát, az igazolhatja a szavaim valóságtartalmát. Nem mi hoztuk ezeket a kérdéseket ilyen összefüggésben a Ház elé, hanem önök. Önök kérdőjelezték meg a mi tisztességünket, ezért voltunk kénytelenek mi mindezekre reagálni. De legyen szabad - am ellett, hogy én kihangsúlyozom, hogy nyilvánvalóan a zsidók fájdalmához semmi nem mérhető, hiszen az elkövetett bűntettek nagysága az kiemelkedő, és mi egyetértünk ennek az értékelésével , de legyen szabad rámutatnom arra, azért mégiscsak a Donkanyarban is kétszázezer magyart lemészároltak, megfagytak úgy - köztük az én feleségem édesapja is , hogy utána a Donkanyarba kiküldött katonaság után hátramaradt gyerekek nem kaptak árvaellátást, mert az volt a kommunista párt álláspontja, hogy miért mentek ki a Donkanyarba. Tehát nyilvánvalóan az összegszerűséget illetően tudnunk kell, hogy milyen összegszerűségeket fordít a Ház különböző kárpótlásra. Nem lehet egy biankó csekket kiállítani, hogy majd a közalapítványban, annak a kuratóriuma majd elrendezi a dol gokat. (14.30) Tessék végre felfedni a valóságot, és megmondani, hogy milyen összegszerűség határáig kötelezték el magukat, vane ilyen összeghatár vagy nincs, vagy a csillagos ég a határ. Tudnunk kell, mert különben nem leszünk döntési helyzetben. ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Gellért Kis Gábor úrnak, Magyar Szocialista Párt.
