Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KERTÉSZ ISTVÁN, a számvevőszéki bizottság előadója:
1850 Meggyőződésem, hogy helyes az az út, amely a v állalkozások hosszú távon ható gazdaságipénzügyi környezete mint alap kedvező kialakításán keresztül biztosítsa a megalapozott és fenntartható gazdasági növekedés feltételeit. Ehhez képest érthetetlen, sőt, félrevezető az a fajta ellenzéki állásfoglalás - például Varga Mihály képviselőtársam adta elő a véleményében ezt , amely úgy tesz, mintha a vállalkozók adózási feltételei nem javultak volna. Elég arra rámutatni, hogy a korábbi 36 százalékos társasági adó 18 százalékosra változott, de elég arra is rámu tatni, hogy 1997től megszűnik a kiegészítő osztalékadó 23 százalékos mértéke, és csak abban az esetben kell csökkentett osztalékadót fizetni, ha a magyar nemzetgazdaságból kivonják a tőkét, azaz a magánszemély tulajdonos saját céljaira feléli és kiveszi, vagy a külföldi tulajdonos az országból kiviszi azt. Ez újabb lökést ad a gazdasági szféra számára, egyértelműen erősíti a belső tőkefelhalmozódást, a beruházások saját forrásból való finanszírozását. Az 1995ben meglépett intézkedéseknek a költségvetési s zférára rendkívül kemény vonzata volt. Ezek után is, 1997ben tovább csökkent, közel 10 százalékkal, az államháztartásban dolgozók létszáma. A többlet dologi kiadásokban is minimális, az inflációhoz képest jelentősen elmaradó. Egyértelmű tehát - és így leh etséges az , hogy a költségvetési célra megtermelt GDPn belül fokozatosan visszahúzódik, és ma már az 1994. évi több mint 60 százalékkal szemben 1997ben várhatóan kevesebb mint 50 százalék újraelosztása valósul meg. Az 1996. év végén megtett megszorító intézkedések elegendőek arra, hogy ezeket - 1995ben természetesen , hogy ezeket tartós hatású, az államháztartási részrendszerekre vonatkozó törvénymódosításokat stabilizálva 1997ben és a további években is biztosítsa a gazdasági növekedés stabil alapjá t. További kedvezőtlen döntésekre, további forráselvonásokra 1997ben nincs szükség, a kormányzat és a költségvetés sem tervez ilyeneket. Hangsúlyeltolódás várható azonban a gazdaságpolitikában 1997ben, amikor is az infláció csökkentése áll a központban, tovább folytatva azt a tendenciát, amit a kényszerintézkedések után és ezek hatására megugró infláció fokozatos csökkentésével 1995ben év közben is, 1996. év egészében tapasztalhattunk, és 1997ben is megvalósul. Az előző kormányzat által elmulasztott ene rgiaáremelések miatt a forintleértékelés, a vámpótléknövekedés hatásaként 1995ben az infláció valóban 28,8 százalékra nőtt. Ez az inflációs szint '9596ban éven belül is fokozatosan csökkenő volt, 1996ban 2223 százalékban várható. Az elhalasztott ener giaáremelés 1997ben meglépendő részével együtt ez a tendencia 1997re alátámasztja a 18 százalékos inflációs várható mértéket. Milyen egyéb eredményekkel jártak az 1995. márciusi intézkedések? A fizetési mérleg 1993ban és '94ben 34 milliárd dollár hiá nyt mutatott, ez 1997re az 1996os tervezett és kedvezőbb alakulás után mintegy 1,51,7 milliárd dolláros nagyságrendben valószínűsíthető, ami azt jelenti, hogy a bejövő működőtőke nagyságrendje bőven meghaladja a fizetési mérleg hiányát. Nagyon jelentős volt az is, hogy a meglépett rendkívül szigorú intézkedések nyomán a növekedés nem váltott át recesszióba, a GDPnövekedés az 1993. évi 2,9 százalékról 1995ben csak mintegy 1,5 százalékos mértékre csökkent. (9.20) Ezzel az 1,4 százalékos növekedéscsökkent éssel, ami a GDPben mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendű, áll szemben az a 2 milliárd dolláros fizetésimérlegjavulás, amit az előbb említettem. Elgondolkodtató ennek a két összegnek a szembeállítása. Nem nőtt a regisztrált munkanélküliek szá ma. A térségbe befektetett működő tőke több mint egyharmada a magyar gazdaságot erősíti, a bizalom a külföldi befektetőkben mind a privatizációs intézkedések, mind pedig a gazdaságpolitikai prioritásváltás kapcsán jelentősen megerősödött.
