Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
1816 Köszönöm, elnök úr, befejezem. Ha mi itt nem tudunk a mezőgazdaságban szakértelemmel bíró embereknek jövőbe mutató programot adni, csak ilyen toldozássalfoldozással, azt hiszem, hogy a következő évekre vagy - mondhatom - évezredre marad az új szövetkezeti törvénynek a megoldása. Köszönöm. ( Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszön öm a szót. Én úgy gondolom, ha a kérdés elhangzott, akkor a kérdésre válaszolni kell. Hogy szét akartáke verni a szövetkezeteket, erre nagyon jól dokumentált példákat lehet hozni a megelőző parlamenti ciklus plenáris és bizottsági üléseiről. Nevesíteni ne m kívánom most a dolgot. Egyébként Rott úrral egyetértek, nem szétverték a szövetkezet tagjaival, és a szövetkezetbe bedelegált tulajdonosokkal akarták széjjel veretni, tehát ilyen szempontból, azt hiszem, hogy legfeljebb szóhasználati különbség van közöt tünk. Fölöslegese beszélni időzített bombákról? Én úgy gondolom, hogy nem. Ugyanis időzített bomba sokféle van. És mindegyiknek más a hatástalanítási technikája, és hogyha egy aknamezőn vagyunk, és nem értünk semmihez, akkor bizony jól meg kell fontolni, hogy merre induljunk. És hogyha az időzített bombák közül legalább olyannal találkozunk, aminek a hatástalanítási mechanizmusát ismerjük, akkor legalábbis arra próbálunk meg kísérletet tenni. Ezt azért is mondom Rusznák képviselőtársamnak, mert nem hiszem, hogy a szövetkezeti kérdést - bár kétségtelenül az agrárgazdaságban a legégetőbb most ez az egész problémakör , hogy ezt kizárólag a mezőgazdaság kérdéseként lehetne kezelni, ez sokkal inkább a magyar vidék egész kérdéskörét érintő ügy, és ilyen szempont ból az üzletrész problémahalmaz még arra sem ad lehetőséget, hogy a vidék - mondjuk - szociális vagy más típusú problémáit is adott esetben szövetkezeti alapon rendezzük, és természetesen most nem valamilyen tszre gondoltam, hanem a vidéken minden formájú szövetkezet volt, azoknak a reneszánszát is el lehetne indítani akkor, hogyha ezt az egész üzletrészkérdéskört végre sikerülne nyugvópontra juttatni. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Köszönöm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor ) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy már csak Rott Nándor képviselőtársunk jelentkezik kétperces hozzászólásra, megadom a szót, Független Kisgazdapárt. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Még egyszer visszatérve arra, kérem, az adatok na gyon kemény dolgok. Azokkal nem lehet vitatkozni. Tessenek elővenni a mezőgazdasági statisztikákat, és megnézni, hogy a mezőgazdaság állóeszközállománya hogyan öregedett el az 1980as évekre, de már az 1970es évek közepétől kezdve, hogyan nem képződött elég forrás a pótlásokra, hogyan maradt el az eszközállomány pótlása az 1980as években, az 1970es években. Tehát amikor elérkeztünk a rendszerváltás időpontjáig, a mezőgazdaság egy rendkívül leromlott anyagi és eszközellátottsági helyzetben volt, és egys zerűen az egész állóeszközparkja a közös gazdaságok túlnyomó többségének tragikus állapotban volt. Tehát erre ne azt tessék mondani, hogy ezeket szétverték, ezek tönkrementek, én nem állítom, hogy saját hibájukból, ezek az akkori adópolitika és egyéb polit ikák következtében az 1980as évek végére óriási nagy számban a közös gazdaságok ilyen szempontból, eszközellátottság szempontjából padlóra kerültek. Ezek tények, és statisztikai adatokkal lehet ezt bizonyítani. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) :
