Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF):
1785 tulajdonképpen döntő befolyással vannak a rra, hogy az életben, a társadalomban melyik részén és milyen módon tud elhelyezkedni. Tehát ha úgy tetszik, a jövőépítés szempontjából, az ország jövőépítésének a szempontjából elengedhetetlen a gyermekek helyzetének javítása. És ez egy olyan lépés, ahol nem több éves türelmet kell kérni a társadalomtól, mert annak egyre kisebb a hitele, hanem most azonnal lehet lépni és cselekedni. A gyermekek után járó adókedvezmény intézménye nem új fogalom. Ez létezett már a magyar adórendszerben. Ezt 1995ben a Hornk ormány szüntette meg. Úgy látszik, hogy azért valamilyen formában beismerte ennek a döntésének a helytelenségét, és felismerte ezt a hibát, és az ez évi személyi jövedelemadójavaslat már három gyermek esetén, tehát háromgyerekes, illetve azoknál nagyobb c saládok esetén lehetővé teszi, ha szerényebb mértékben is, mint a mi javaslatunk, a gyermekek után járó adókedvezmény igénybevételét. A mi javaslatunk a gyermekkedvezménynek mind a kedvezményezettek körét, mind pedig az igénybe vehető kedvezmény nagyságát meg kívánja változtatni, növelni kívánja. Gyermekenként 36 ezer forintos éves adókedvezményt javasolunk biztosítani. Az adókedvezményről sokszor azt mondják, hogy ez egy szociálpolitikai lépés, és tulajdonképpen nem elsődlegesen a személyi jövedelemadóban van a helye. Ezeknek az érveknek szeretnék elébe menni azzal, hogy jelezni kívánnám, hogy ez nem egy szociálpolitikai lépés. Ez nem odaad személyi jövedelemadót, hanem a helyben, a családoknál képződött jövedelemadónak egy részét nem vonja el, figyelembe veszi, hogy, ha úgy tetszik, a gyermeknevelésnek elismert költségei vannak, az ország, a társadalom jövője szempontjából költségei vannak, és ez a szemlélet mindenféleképpen összeegyeztethető és konform az adótörvényekkel. Tehát semmi esetre sem tekinthető szociálpolitikai támogatásnak, hanem azt jelenti, hogy a családoknál, ahol képződik ilyen jövedelem, a jövedelemadónak egy részét a gyermekek nevelésére otthagyja az állam, tehát nem veszi el - nem adja, hanem nem veszi el. Nem csekély a költségvetési kih atása ennek a javaslatnak, mi ezzel tisztában vagyunk, és a mi számításaink szerint 52,5 milliárd forinttal kevesebb személyi jövedelemadóbevételt eredményez. Azonban hogyha a teljes költségvetéshez hasonlítjuk ezt, ez hozzávetőlegesen 2 ezreléke a költsé gvetésnek, és mindenféleképpen, hogyha makrogazdasági szinten nézzük, már más az optikája ezeknek a számoknak. Szeretném megjegyezni, hogy a költségvetési vitában készítünk módosító javaslatot, ahol ennek a forrását is megjelöljük. Tehát a Magyar Demokrata Fórum nem a költségvetési hiány növelésével kívánja ezt a javaslatot megvalósítani, hanem teszünk konkrét javaslatot arra, hogy ezt milyen forrásból lehet elérni - ennek a költségvetési vitában lesz a helye. (18.10) Részleteiben tekintve a javaslatot, a s úlyosan fogyatékos személyeknél jelenleg a javaslat 1200 forintos havi adókedvezményt biztosít, ezt javasoljuk 3000 forintra felemelni egységesen a gyermekenként, tehát az egészséges gyermekenként járó kedvezménnyel is. Annyiban történik a módosítás még, h ogy nem három vagy több gyerek esetén, hanem minden gyermek után, ezért az eredeti javaslatnak a c) pontja is, ami az 1000 forintot bizonyos esetekben duplázná, értelmét veszti. Szükséges meghatározni, ugye, a gyermek fogalmát is, hisz a javaslat a családi pótlékra jogosultság fogalmával dolgozik, ez pedig három gyermek fölött jelentkezik, ezért mi a családi pótlékról szóló törvény Bokroscsomag előtti változatát és annak fogalmi rendszerét használtuk, amikor ezeknek a gyermekeknek - akiket kedvezményben kí vánunk részesíteni - a körét úgy határozzuk meg életkor szerint: elsődlegesen 16 évesnél fiatalabb, vagy pedig a 16 és 20 éves közöttinél olyanok, akik alap- vagy középfokú intézmények nappali tagozatán tanulnak, illetve a dolgozók általános iskolájában va gy középiskolában tanulnak. Hasonlóképpen, talán szándékát tekintve ugyanaz a megoldási technika, mint a kormány előterjesztésében is, hogy abban az esetben, hogyha az egyik szülőnek a jövedelme, illetve a
