Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1780 folyamatok, akár a búzánál, almánál, burgonyánál, hagymánál, nem akarom tovább sorolni a problémákat, tehát mindenképpen pontos an regisztrált termelésre van szükség ahhoz, hogy az EUcsatlakozások megkezdéséhez sikerüljön megfelelő tárgyalási pozíciókat elérnünk. Ugyanakkor el kell mondanom azt is, ahogy a tisztelt képviselőtársam említette, hogy aki már 68 sertést piacra termel, tehát ha még alkalmi árutermelő is, akkor is árutermelő, tehát mindenképpen szükség van arra, hogy bizonyos regisztráción keresztülmenjenek. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, Magyar Sz ocialista Párt. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. A 25., 26., 27. indítványok egymással konkuráló indítványok, lényegében véve azt a kérdést próbálják meg eldönteni, hogy mekkora bevételtől kezdve számít piaci szereplőnek a mezőgazda sági őstermelő. E vonatkozásban a mezőgazdasági bizottság előtt is mérlegelni kellett, hogy az adórendszer egészébe hogy illik bele ez az egész kérdéskör, és én személyesen teljes mértékben egyetértettem mind a módosító indítványt benyújtókkal, mind pedig az előterjesztővel, amikor ebben a bizonyos 250 ezer forintos határban állapította meg ezt a bizonyos határt. Ugyanakkor látni kell, hogy az őstermelők, és egyáltalán a mezőgazdasági kistermelés adóztatása - és ennek kapcsán érdemes erről szót ejteni - kom oly kérdés; ott nyilván egyik oldalon a piaci szereplők nyilvánosságra hozatala, a másik oldalon pedig annak a szempontnak kell érvényesülnie, hogy igazából a mostani változások ne jelentsenek többlet adóterhet az érdekeltek számára. Hiszen ez a kormányzat szándéka, mint ahogy ez el is hangzott a mezőgazdasági bizottsági ülésén. Éppen ezért - és akkor itt mondanám el - és ajánlanám a tisztelt Ház figyelmébe a mezőgazdasági bizottság által benyújtott módosító indítványokat, ami a 3.1es és az ott felsorolt t öbbi indítvánnyal van leírva, aminek a lényege, hogy a valóban kicsiknek - a 25. pont szerint a 250 ezer forint bevétel alattiaknak - gyakorlatilag adókötelezettsége nem keletkezik. E fölött 3 millióig lényegében a benyújtott törvényjavaslat szerint vagy á talányadózás vagy költségelszámolásos módszer voltvan, és jelentkezik egy hiátus, amit a mezőgazdasági bizottság azzal próbál áthidalni, hogy az 1 millió forintos bevételi értékhatárig gyakorlatilag a mostani, jelenleg hatályos szabályokat is választhatná k. 3 millió fölött pedig a vállalkozói nagyságrendű mezőgazdasági termelők vannak. Én személyesen úgy gondolom, hogy ennek a több lépcsőnek az együttes jelenléte teszi vagy teheti elfogadhatóvá az érdekeltek számára ezt a mostani adómódosítást. És még egye tlenegy, talán általánosabb jellegű észrevételt engedjenek meg, ez pedig a következő. Sokszor beszélünk az információról - és Rott úr is említette ezt, hogy az sok van ; én úgy gondolom, hogy az érdekeltek számára szinte alig van. Éppen ezért szakítani ke ll azzal a tévhittel, hogy az érdekeltek a maguk tudatlanságában a piac meghatározó jelentőségű képviselői lehetnek. Ahhoz, hogy ők információt kaphassanak, ahhoz nekik is információt kell adni, és ezt rendezett formában számukra szolgáltatni kell, és hogy ha ehhez az adótörvények megfelelő szabályaival hozzá tudunk járulni, akkor azt hiszem, talán kevésbé értékes, hogy ez elegáns vagy nem elegáns, hogy egyáltalán az adótörvények erre normál esetben alkalmazhatóke avagy sem. Mi Magyarországon élünk, Magyaro rszágon sok átmeneti helyzet teremtődött a rendszerváltozással, ez is egy ilyen átmeneti helyzet, ebben érdemes előbbre lépni. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólaló nem jelentkeze tt, a vita e szakaszát lezárom.
