Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének előadója:
1773 Szerénynek mondható a gyermek- és ifjúsági díj alapprogram támogatására a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány költségvetésének támogatására fordít andó összeg is. Mégis azt mondhatjuk, hogy biztató a változás, és a bizottság hatáskörébe tartozó ágazatok helyzete, költségvetési támogatása is az ország, a nemzetgazdaság változásától, fejlődésétől függ. Egyre több szakértő és a kormány prognózisa szerin t is már az idén, de jövőre feltétlenül érzékelhetővé válik országunkban a gazdasági növekedés, és ennek hatására reményeink szerint a mi ágazataink helyzete is jobbá válhat. Ennek reményében az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság többsége nev ében elfogadásra ajánlom a törvényjavaslatot, és meggyőződésem, hogy kormánypárti és ellenzéki vagy együttes módosító indítványokkal valóban javítható ez az előterjesztés, ez a törvényjavaslat, hogy a finom mozgásokat is követni tudják ezek a javaslatok. A normatív támogatást éppúgy, mint az emelkedés tendenciáit, hogy együtt jól, jobban tudjuk szolgálni az egész ágazat jövő évi munkáját, az ágazat fejlődését. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt tolmácsolja. POKORNI ZOLTÁN , az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az oktatási bizottság - mint azt az előbb a több ségi véleményt tolmácsoló képviselő úr társunktól hallhatták , vitatkozott és valóban nem a hagyományos kormánypártiellenzéki metszet volt a vita alapja. A kisebbségi álláspontot én négy, négy és fél pontban tudom összefoglalni. A fél pont az azért tekin thető nem teljes értékűnek, mert egy ügyrendi természetű kérdésről van szó, de fontosnak tartottuk ott a bizottsági ülésen is elmondani, és itt is fontosnak tartom közvetíteni, hogy amennyiben a parlament komolyan veszi önmaga tevékenységét, amennyiben a b izottságok fontosnak tartják azt, amit csinálnak, akkor nem fogadhatja el azt az eljárást, amit ebben az évben a kormány a költségvetés benyújtásával kapcsolatban kialakított. Nem véletlen az, hogy törvények szabályozzák a költségvetés benyújtásának határi dejét, és ilyen szempontból formálisnak tekinthető az, hogy a Pénzügyminisztérium a kormány nevében hat darab példányt eljuttat a törvényben szabott határidőig a házelnök úrnak, aki a frakcióvezetőknek kiosztja. Ez nem tekinthető a költségvetés szabályos, törvényben szereplő benyújtásának. Lehet ezen hosszan vitatkozni, hogy formailag, de jure megfelele vagy sem, de egy biztos, hogy ezt szóvá kell tegyük, hogyha nem tekintjük puszta játéknak azt, ami a bizottságokban folyik. Az mindenképpen megállja a hely ét, az a panasz vagy felszólamlás mindenképpen megállja a helyét, hogy nem lehet csak az első kötetet benyújtani a határidőre, hanem ahhoz, hogy a képviselők abban a helyzetben legyenek, hogy magát a költségvetést tanulmányozhassák, az egész költségvetést, a fejezeti indoklásokkal, számokkal együtt a birtokukba kell adni a törvényben jelzett határidőig. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem teljesült, nem történt meg. Ezt nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypártok képviselői is sérelmesnek tartották, mi olyan sé relmesnek, hogy azt javasoltuk halasszuk el a bizottság vitáját. Ez is egy szempont volt azok közül, amelyik amellett volt, hogy nem fogadható el ilyen formában általános vitára benyújtott javaslat. (17.00) Ehhez az ügyrendi természetű megjegyzéshez tarto zik az a pont is, hogy most már a hatodik vagy a hetedik költségvetést vitatja oly formában a parlament, hogy a költségvetések nem mutatnak semmilyen kontinuitást. Nem összehasonlíthatóak a táblázatok, nem összehasonlíthatóak az egyik évtől a másik évig ta rtó adatok. Nincs a képviselők nagy része abban a helyzetben, hogy egy egységes standardizált szerkezet alapján összevesse a változásokat. Nagyon kiszolgáltatott a
