Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
1739 A vállalkozókat - különösen az egyéni vállalkozókat - hasonlóan súlyosan érinti a minimumhozzájárulás bevezetése. A számítási anyag szerint 58 százalékuk esik a fizetésre kötelezettek kategóriájába. Vajon az az egyéni vállalkoz ó, akinek nincs munkája és árbevétele, miből fogja fizetni ezt az összeget? Hiszen az emberek széles körének már néhány ezer forintos többlet is gondot okoz. Az előzőekhez hasonlóan a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők, illetve a közgyó gyellátási igazolvánnyal rendelkező személyek után a települési önkormányzatoknak a fejenként fizetendő minimumhozzájárulás rendkívüli gondot fog jelenteni, mivel egyáltalán nem látszik, hogy az általuk fizetendő rész forrása honnan származik. A törvényja vaslat megalapozatlanságát jól tükrözi az indoklás következő állítása, idézem: "Nem tartható fenn az a gyakorlat, hogy 400600 ezer főre becsült fizetőképes aktív személy helyett, akik ma járulékfizetés nélkül veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásoka t, a terheket a tisztességesen fizető állampolgárok finanszírozzák." Ha azonban arra keressük a választ, hogy ez a tömeg valójában kikből áll, különös dolgokat tapasztalunk. A törvényjavaslat 4. számú táblája mutatja be a lakosság megosztását a járulék sz empontjából. A járulékra kötelezettek között a javaslat fizetéssel számol, s a már említett mintegy 190 ezer fő jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülin kívül 91 ezer, úgynevezett passzív munkanélkülivel, illetve 637 ezer tisztázatlan munkaképes korú lakossággal is. Ezek egy része minden valószínűség szerint ugyancsak munkanélküli. Például a megbukott egyéni vagy társas vállalkozók tagjai, akik sohasem szerepeltek regisztrált munkanélküliként, de a táblázat figyelmen kívül hagyja az eltartott fel nőtt hozzátartozókat is. Azon a kérdésen kívül, hogy a már minden szociális támogatásból kikopott munkanélküli tömeg, amely esetenként a szociális segélyekből, vagy éppen a családi pótlékból él, vagy jelentős számban önhibáján kívül nem dolgozik, miért nem tekinthető tisztességesnek? Lényeges kérdés az, hogy ezek az emberek miből fogják a havi 4500 forintot megfizetni? Ez a szabályozás azért is elfogadhatatlan a Független Kisgazdapárt számára, mert nem igazságos. Összegezve: a törvényjavaslat nem fejleszti, hanem inkább szétzilálja a társadalombiztosítás működő rendszerét, és újabb súlyos terheket rak úgy a munkáltatók, mint az egyes vétlen rétegek nyakába. A várt eredményt sem fogja valószínűleg meghozni, amit tőle a tervezők vártak, mivel az anyagilag kime rült emberek nem lesznek képesek fizetni. Jó volna, ha mindezt képviselőtársaim is végiggondolnák, mielőtt szavazni fognak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtár saimat, kíváne még valaki felszólalni? Felszólaló nem jelentkezik. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. Folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvé ny módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása és lezárása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) :
