Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
1734 l egfurcsább adója lesz. Nem a közös államkincstárba, a költségvetésbe folyik be, hanem máshová, más szedi be, és nevesített célra használtatik fel. Ugyanakkor amikor ezeket a gondokat az ember megpróbálja végiggondolni, és tényleg az egészségügyi ellátásért viselt emberi és orvosi felelőssége alapján azt mondja, hogy de azért valamit mégiscsak kellene csinálni, mint ahogy az előterjesztés meg is fogalmazza, hiszen az egészségügyi kiadások a világon mindenütt robbanásszerűen nőnek, az egészségbiztosítási pénz tár sorozatosan deficites. Most felejtsük el, hogy ebben ki, mennyire felelős, mennyire felelős az állam, az állami vállalatok, akik nem fizetnek, az önkormányzat, amely nem racionálisan, a tőle elvárható gondossággal gazdálkodik, de tény az, hogy ma a vil ágon mindenütt az egészségügyi kiadások robbanásszerűen nőnek, és a társadalom - még egy gazdag társadalom - sem képes ezeket követni. Nem régen járt nálam, nem nálam, Magyarországon - csak alkalmam volt vele találkozni - a német egészségügyi miniszter, ak i megkérdezte, hogy mennyi a mi egészségbiztosításunk deficitje. Azt mondtam, hogy - ha a valódi számra kíváncsi - szerintem 40 milliárd forint. Azt mondja, jaj de jó, náluk 40 milliárd márka. Mondtam, hogy kis ország - kis deficit, nagy ország - nagy defi cit. Tehát ez a probléma a világon mindenütt hasonlóan jelentkezik. Sok oka van, első az orvostechnikai forradalom, hogy egyre drágább eljárások, egyre drágább gyógyszerek kerülnek bevezetésre, és az egészségügyi szolgáltatás az egyetlen piac, ahol nincs t úlkínálat, mert a kereslet mindig vevő lesz az új kínálatra. További oka, hogy a demográfiai helyzet úgy alakul Magyarországon is, mint a fejlett ipari országokban, tehát egyre kevesebb az aktív korú, értéket termelő és adót vagy járulékot fizetni képes ré sze a társadalomnak. Mindezek hasonló gondokat jelentenek. Tehát nehogy azt higgyék, hogy ezt nem érezzük át, és nem érezték át már '85ben a reformbizottságban, '90ben, amikor nekünk kellett ezzel bajmolódni. De a jelen helyzetben, amikor tehát ezt a kér dést valóban átérezzük, és valóban aggódunk az egészségügy jövőjéért, akkor azt kell kérdezni, hogy vajon nincse jobb megoldás az előterjesztettnél. Vajon érdemese egy tökéletes váltást, az állami egészségügyi szolgálat visszaállítását egy ilyen - hogy i s mondjam - reszliért, mint a honoráriumok megadóztatása, felvállalni? Vajon nem a gombhoz varrjuke a kabátot, hisz előttünk áll a teljes elosztórendszer reformja, ezt halljuk évek óta az államháztartási reform részeként? Előttünk áll a - bizony már nagyo n elavult - '75. évi II. törvény, a társadalombiztosítási törvény teljes felülvizsgálata, és azért előbbutóbb teljesítenünk kell a még elavultabb 1972es II. törvényt, az egészségügyi törvény újbóli áttekintését. Gondoljanak bele, hogy '72ben milyenek vo ltak a foglalkoztatási, a szociális viszonyok, ahhoz képest az a törvény azóta ilyen. Tehát úgyis hozzá kell nyúlni, úgyis az egészet át kell tekinteni. Akkor nem könnyelműsége most elébe menni a dolgoknak, és egy részérdekből, egy részdöntéssel az egésze t érintő döntésre jutni, ez pedig az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátás kérdése. Azt mondtam az előbb, hogy a gombhoz varrják a kabátot, de ez szerintem még rosszabb helyzet. Ez olyan, mintha valaki azért festené lilára a haját, mert reméli, hogy a házassági évfordulóra egy zöld színű sportkocsit kap. Nem fogunk zöld színű sportkocsit kapni, az egészségügyben nincs akkora forrás, hogy bevonható legyen. Tehát eddig arról beszéltem, hogy ez az előterjesztés miért nem látszik igazán megalapozottnak, és miért okoz nagyobb bajt, mint amennyi hasznot hajt. Akkor át kellene tekinteni, hogy ezzel szemben viszont mit lehet csinálni. Ebben az áttekintésben - bevallottan - segítségünkre volt az egészségbiztosítási pénztár apparátusa, szakapparátusa, hiszen az információk birtokában ők vannak. Segítségünkre volt az ő kontrollálásuk, mert hat év alatt az ember megtanulta, hogy azért jó, hogyha kontrollálja az ember a szakértőit, mert egy szakértő nem szakértő.
