Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - Kósa Lajos (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Mi lesz az általános iskolából kimaradó fiatalokkal?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1704 megpróbál a szülőkre nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy a gyerekeik járjanak iskolába, illetve teljesítsék tankötelezettségüket. Annak a törvényjavaslatnak, elgondolásomnak a lényege az volt, hogy csak azok a szülők kapjanak gyerekeik után családi pótlékot az iskolára köteles kortól számítva, akiknek a gyerekeik iskolába járnak. Magyarul: anyagilag akartam érdekeltté tenni a szülőket arra, hogy mindenképpen vegyék rá gyerekeiket, hogy járjanak iskolába, úgy gondolom, hogy ez abszolút közérdek. Önö k ezt a javaslatot nem voltak hajlandók napirendre tűzni. Elfogadom, azonban ettől a helyzet nem fog változni. Elfogadom, hogyha lenne önöknek olyan programja, ami ezt a problémát kezeli. A probléma súlyosságát önök sem tagadják. Éppen ezért kérdezem: Mit kíván tenni a kormányzat annak érdekében, hogy Magyarországon mindenki elvégezze az alapfokú iskolát, és úgy töltse be a 16. életévét, hogy bírja a 8 általános iskolai végzettséget? Mit kíván tenni ön, illetőleg a kulturális kormányzat annak érdekében, hog y Magyarországon minden szülő és nevelő tegyen eleget azon kötelezettségének, hogy gyerekét iskolába járassa? Várom válaszát. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Szabó Zoltán művelődési és közoktatási államtitkár válaszol, megadom a s zót. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm. Elnök Asszony! Tisztelt Ház, tisztelt Képviselő Úr! Azt, hogy az előző törvényhozási ciklusban a Ház többsége miért nem tűzte napirendre az ön javaslatá t, nem tudhatom; de meg kell mondanom, hogy az abban foglalt megoldást, a probléma súlyosságát magam is látom, az abban foglalt megoldási javaslattal én sem értenék egyet. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az iskolából kimaradó gyermekek általában nem a tehetősebb szülők gyermekei, az ön által javasolt megoldás, a családi pótlék megvonása tehát kizárólag oda vezethetne, hogy az így kieső jövedelmet vagy szociális segélyként kénytelen az önkormányzat pótolni a szóban forgó családnál, vagy hagyja az illető családot n yomorogni, ami utóbbi megoldás, úgy gondolom, sem az iskolába nem járás vétségével nem volna arányos büntetés, sem a Fidesz önmagában újabban felfedezett legendás szociális érzékenységével nem volna összeegyeztethető. (15.20) Azt is gondolom ráadásul, hogy egy ilyen megoldás semmiképpen nem szolgálná az ön által is fontosnak tartott hosszú távú esélyegyenlőséget, nem mérsékelné a hosszú távú esélyegyenlőtlenséget, hacsak úgy nem, hogy előrehozza az esélyegyenlőtlenséget, és már rövid távon esélytelenné tesz i az életre a szóban forgó családok gyermekeit. Mindazonáltal, mint jeleztem, a probléma élő és súlyos, és a minisztérium természetesen igyekszik lehetőségei között, ha nem is az ön által javasolt módon, tenni ennek érdekében. A közoktatási törvény módosít ása feladatává tette a szakiskoláknak, hogy szervezzenek felzárkóztató oktatást azok számára, akik a tanköteles kor végéig nem végezték el az általános iskola 8. osztályát. Ennek a felzárkóztató oktatásnak az ideje alatt a tanulók egyszerre sajátíthatják e l az általános és egységes alapműveltséget, illetőleg készülhetnek fel a szakképzés ismereteinek elsajátítására. Ehhez az új ellátási formához az 1997. évi költségvetésről szóló törvényben külön normatívát kívánunk beállítani. A közoktatási törvény módosí tása kiterjesztette a tankötelezettség korhatárát 16. életévtől a 18. életévig, igaz, csak azoknál a tanulóknál, akik majd 1998. szeptember 1jén kezdik meg tanulmányaikat. Remélhetőleg ez a megnövekedett idő is hozzájárul ahhoz, hogy növekedjék azok száma , akik eredményesen fejezik be általános iskolai tanulmányaikat . (Általános derültség.) Nem vitatom, hogy a törvény rendelkezései csak akkor tudnak megfelelőképpen érvényesülni, ha a szülők jogkövető magatartása eredményeként minden gyermeket beíratnák az iskolába. Úgy véljük azonban, hogy ennek figyelemmel kísérése jegyzői feladat, a jegyzőknek kell megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a szülők teljesítsék az alkotmányban és a közoktatásról szóló törvényben rögzített kötelezettségeiket . Az iskoláztatással kapcsolatos szülői kötelezettség
