Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MOLNÁR PÉTER, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
1673 figyelmét a pénzügyminiszter úrnak és kép viselőtársaimnak is a törvényjavaslat egy olyan vonatkozására, amely sajnos törvényességi problémákat vet fel, illetve a kulturális bizottság megítélése szerint egyértelműen törvényellenes. Elöljáróban csak utalni szeretnék arra, hogy az Országgyűlés kultu rális és sajtóbizottságaként nyilván a költségvetési törvényjavaslat kulturális tételeivel kapcsolatban is a bizottság majd még a későbbiekben kifejti a véleményét, és elképzelhetően bizottsági módosító javaslatok formájában is hozzá kíván járulni ahhoz, h ogy a költségvetés a lehető legmegfelelőbb legyen ezen a területen is. Zárójelben még csak annyit említenék, hogy például megfontolandónak, átgondolandónak tartjuk azt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap továbbra is kellene hogy kapjon költségvetési támogatást , hiszen egyelőre még nem látható az előre, hogy a Nemzeti Kulturális Alap új járulékaiból mennyi többletbevétel is származik, és ezért meglehetősen kockázatosnak tűnik az, hogy máris teljesen megszüntessük a Nemzeti Kulturális Alap költségvetési támogatás át. Mindenesetre a kulturális tételekkel kapcsolatban tehát a későbbiekben még kifejtjük majd a véleményünket; ott is szükségesnek fog tartani a bizottság várhatóan bizonyos módosításokat. Amivel azonban egyértelműen nagyon komoly probléma van az álláspont unk szerint, az a következő - amelyre a pénzügyminiszter úrnak is szeretném a figyelmét hangsúlyosan felhívni. Tehát arról van szó nevezetesen, hogy a rádiótelevíziótörvény három tételben nagyon egyértelműen rendelkezik arról, hogy a közszolgálati műsorsz olgáltatóknak bizonyos költségvetési támogatásokat kell adni. Természetesen a kulturális bizottság részéről mi megértjük azt, hogy a jelenlegi költségvetési, gazdasági helyzetben az ilyen típusú pénzügyi automatizmusok teljesítése nem könnyű, de azt hiszem , hogy ez mégsem lehet vita tárgya. Tehát az alkotmány alapján a kétharmados többséggel elfogadott rádiótelevíziótörvény kimondja azt, hogy mi az, amelyet feltétlenül fedeznie kell a költségvetésnek a közszolgálati média vonatkozásában, és erre már korább an felhívta a miniszterelnök úr, illetve a kormány figyelmét a kulturális bizottság. Most pedig a költségvetési törvényjavaslathoz fűzött ajánlásunkban hangsúlyoztuk azt, hogy bár komoly előrelépés történt a tekintetben, hogy a benyújtott törvényjavaslat j elentős részben tartalmazza azokat a költségvetési automatizmusokat, amelyeket a rádiótelevíziótörvény előírt, de továbbra sem teljes egészében. Márpedig a kulturális bizottság - és remélem, hogy a teljes Országgyűlés - álláspontja az, hogy az alkotmány s zerint kétharmados törvénnyel megalkotott szabályozást a rádiózásról és a televíziózásról be kell tartani, és az abban foglalt költségvetési automatizmusok teljesítése nem lehet olyan módon alku tárgya, hogy egy részük teljesítve lesz, és akkor érjük be an nyival, a másik részük meg nem lesz teljesítve. Itt ezeket az automatizmusokat egészükben kell teljesíteni. Nem belemenve most a részletekbe, mégis, a kérdés jelentősége miatt, röviden felsorolnám ezeket az automatizmusokat. Az egyik tétel az, amely arra v onatkozik, hogy a készüléküzembentartási díjak - régi nevén a tévéelőfizetési díjak - fizetése alól mentesítettek - például idős házaspárok - díját a költségvetésnek át kell vállalni. Ez az a tétel, amelyet teljes egészében a benyújtott törvényjavaslat t eljesít - ez rendben is van. A második nagyon fontos tétel viszont a közszolgálati műsorszolgáltatók műsorterjesztési költségeinek a teljes, hiánytalan fedezete; ezzel súlyos probléma van, ugyanis a benyújtott törvényjavaslat szerint ezekből a tételekből l evonásra kerülnének a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. korábbról örökölt adósságai. A kulturális bizottság álláspontja az, hogy az adósságok ilyen módon való beszámítása törvénytelen, ellentétes a rádiótelevíziótörvénnyel, hiszen aszerint a műso rterjesztési költségek teljes fedezetét biztosítani kell a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaságok számára a költségvetésben. Az adósságok rendezését pedig az érintett szereplőknek kell megoldani - tehát az APEH, az ÁPV Rt. és az Antenna Hungária Rt., ezek mind állami cégek, intézmények; ezeknek megvannak az eszközeik arra, hogy az adósságokat be tudják hajtani a Magyar Televízió Rt.től és a Magyar Rádiótól.
