Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. FÜLE ISTVÁN, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÁDÁR BÉLA, az európai integrációs ügyek bizottsága kisebbségi véleményének előadója:
1666 az önkormányzatoknak juttatott vagyonátadás, ami '96'97. évben tovább fokozódik, tovább növeli ezeket a különbségeket, emiatt az ö nkormányzatok egy része olyan helyzetbe kerül, hogy csak a kötelező feladatait képes elvégezni. Az önkormányzatok egy részénél nincs olyan feladat, amit már el lehet hagyni, amit le lehet adni. Éppen ezért a bizottság általános véleménye az, hogy keresni k ell továbbra is a többletforrások bevonását, természetesen úgy, hogy a költségvetés egyensúlya ne boruljon fel, a költségvetés egyensúlyának megtartása mellett keressük azokat a lehetőségeket, amelyek az önkormányzatok pozícióját a vita során még javíthatj ák, és az elfogadásnál '97. évben jobbá teszik. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Füle István képviselő úrnak, az európai integrációs bizottság előadójának. DR. FÜLE ISTVÁN , az európai integrációs ügyek biz ottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az európai integrációs ügyek bizottsága a többi bizottsághoz hasonlóan röviden bár, de megtárgyalta az 1997es költségvetési törvény tervezetét. Ezt 11 igen, 6 nem és 1 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta. A többség tette ezt azért, mert egyrészt a törvényjavaslatot jóval áttekinthetőbbnek látja, mint korábban, másrészt azért, mert a megelőző időszak makrogazdasági folyamatai alapján úgy véli, hogy Magyarország jó úton jár, ami a hasonló helyzetű országokat nézve többnyire nem mondható el. Mert milyen Magyarországról van szó, volt, van szó? Kis, nyitott gazdaság, amelyben a külkereskedelemnek nagy szerepe van, de éppen a külkereskedelem egyensúlyzavarai okoztak nagy problémát. Ehh ez jelentős költségvetési hiány párosult, nagymértékű volt a forint reálfelértékelődése, s végül az ország függ a beáramló hitelektől, befektetésektől. Az ilyen helyzetben lévő országok többségében katasztrófahelyzet alakult ki, Magyarországon nem. A terme lés nem esett vissza drámai módon, sőt némiképpen növekedett, a munkanélküliség sem nőtt az előző időszakhoz képest. 1996ban stabilizálódott a gazdaság, és bár ma is egyensúlytalanság van, ez azonban már lehetővé teszi, hogy a következő években nagyobb le gyen a növekedés, az infláció tovább csökkenjen. Mindezt tükrözi a jövő évi költségvetés tervezete. Harmadrészt a bizottság többsége támogatja a tervezetet azért is, mert megfelelő összegek állnak rendelkezésre az integrációs csatlakozásra való felkészülés re. Bár itt célszerűnek látjuk ezen tételek konkrétabb megfogalmazását. Mindezek alapján tehát a bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szó t Kádár Béla képviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. DR. KÁDÁR BÉLA , az európai integrációs ügyek bizottsága kisebbségi véleményének előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az európai integrációs bizottság tagjainak kereken kétötöde a kor mánypárti többségtől eltérően nem tartotta alkalmasnak általános vitára az 1997. évi költségvetéstervezetet. Ennek okai az alábbiak. Természetesen lehetne beszélni a benyújtás időzítésével, a tanulmányozásra rendelkezésre álló idő szűkösségével, áttekinth etőséggel kapcsolatos megjegyzésekről, de a megjegyzések és az ellenvélemény elsősorban tartalmi jellegű. A kisebbségi vélemény úgy találta, hogy az 1997. évi költségvetés nem alapozza meg Magyarország felkészülését az öt év múlva esetleg bekövetkező európ ai uniós tagságra. Abban nagyjából a szakemberek között egyetértés kezd kialakulni, hogy az európai uniós tagság következményei, annak áldás vagy átok jellege attól függ majd, hogy mennyire készül fel az ország az elkövetkező fél évtizedben. Mennyire tudja az ország nemcsak a maastrichti pénzügyi mutatók
