Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
165 vette kézbe az előző kormány is, és állított fel bizottságot ennek az előkészítésére , és most is, mert az Országgyűlés a kormány segítségével képes ezt megoldani. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy itt minden e gyes lépésben az Országgyűlésnek van elsődleges felelőssége vagy feladatköre - amit az Alkotmánybíróság határozott meg , és nem a kormánynak. Ami Isépy frakcióvezető úrnak azt a kijelentését illeti, hogy 28 és 72 százalékban, ez minden egyes törvényjavasl atra igaz lehet. Hát akkor mindegyikre azt mondhatjuk, hogy miért hozza ide a kormány, hiszen úgyis ott van a 72 százalék, és ez a 28 százalék ugyan hogyan tud hozzászólni? Én azt hiszem, hogy ez a parlamentarizmus alapelvének a megtagadása, ez a fajta hoz záállás, minden fontos ügynek a parlament elé kell kerülni, független attól, hogy a kormánytöbbség az ügyek jelentős részét természetesen a kormány elképzeléseivel összhangban oldja meg. És még valamit a felhatalmazásról. Nem kerülte el a frakcióvezető úr figyelmét sem, de úgy látom mások figyelmét sem - mégis úgy tesznek, mintha nem tudnának róla , hogy ez a felhatalmazás nem üres, legalábbis nem teljesen üres. Ebben fontos elemek meg vannak határozva. Olyan fontos elemek, amiben nagyon jó lenne, ha mi eg yet tudnánk érteni. Hiszen azok az elemek, amelyek arra vonatkoznak, hogy "szakaszos" és "részleges", hogy csak Magyarország területén használható fel ennek a hozadéka, ezek olyan fontos tartalmi kérdések, mert nagyon jó lenne ha a kormány érezhetné a parl ament támogatását is. Tehát én azt gondolom, hogy egyáltalán nem felesleges és hiábavaló az, hogy erről most beszéljünk. Jóllehet tudjuk, hogy csak az első lépést tettük meg, és a további lépések is ide fognak kerülni hozzá. Én úgy érzem, hogy itt a kormán y a maga részéről jóindulatúan viszonyult az egész kérdéshez, és a lehető legnagyobb mértékben szerette volna elősegíteni azt, hogy a parlament előtt is folyamatosan tárgyaljuk ezt az ügyet. Én úgy érzékelem, hogy ebben nagyon kevés partneri megértést talá lunk az ellenzék részéről. Ez nem fog eltántorítani attól, hogy minden további lépést is a lehetőség szerint önökkel próbáljunk egyeztetni. És végezetül arra szeretnék kitérni, amire Isépy képviselő úr, frakcióvezető úr egy kérdést tett föl, tehát valójába n az ő előadásából a válasz is világosan kikerekedik. Miért húzódott ez az ügy? Hát legyünk őszinték, azért húzódott, Isépy frakcióvezető úr épp úgy tudja, mint mi, aki részt vett egy korábbi bizottságban, és itt utalt is rá. Nagyon nehezen jött létre az e gyetértés azokban az alapelvekben, amelyeket mi idehoztunk, és nagyon nehezen jött létre az első szintű egyetértés a különböző zsidó szervezetek között. Ezt mi nem tudtuk fölgyorsítani, tehát ezért minket nehéz lenne - és hiba lenne - vádolni. Köszönöm. (T aps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatásképpen hadd mondjam, hogy a kormány képviselője bármikor felszólalhat az Országgyűlésben időkeret nélkül. Viszont most kétperces reagálásra adom meg a szót Bársony András képviselő úrnak, MSZP. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy Isépy képviselő úr, frakcióvezető úr által felsorolt kritikai észrevételek egyikmásika persze nagyon komoly tartalmi kérdéseket vet föl, valóban fontos pro blémákról van szó. Azonban pontosan személyesen az ő pozíciójából, aki az előző kormány igazságügyi államtitkára volt, igazságügyminisztériumi államtitkára volt akkor, amikor ez az alkotmánybírósági határozat megszületett, és eltelt azóta x év, és most va n itt a Ház előtt ez a javaslat. Úgy gondolom, hogy - még ha a frakciójának nem is , de neki talán több megértést kéne tanúsítani a probléma megoldatlansága irányában. Hiszen végül is késedelmesen hajtunk végre, akárhogy cifrázzuk a szavakat, késedelmesen hajtunk végre egy alkotmánybírósági határozatot, következésképpen - ebben lehet persze a kormány és másik kormány felelősségét keresni , de annyit azonban mindenképpen meg kell állapítani, hogy ha van mögötte tényleges ok, mármint a késedelem
