Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
1597 A 21. § (2) bekezdése véglegesen megszünteti a magánerős lakásépítés áfavisszatérítéses támogatását. Tehát azokat bünt eti, akik otthont akarnak építeni maguknak. Nem átgondolt, felelőtlen döntés. A jelenlegi túladóztatási állapot tartós fenntartása növekvő lemaradáshoz vezet a nemzetközi versenyben. Még a környező országokkal szemben sem tudjuk érvényesíteni komparatív el őnyeinket, hiszen még hagyományosan saját előállítású élelmiszereink árszintje is magasabb a szomszédainkénál. Arra azonban jó, hogy gát nélkül ömöljenek be a nyugati, dotált, kommersz élelmiszerek. Jelenleg a fogyasztási adó 14,4 százalékos átlagos növelé se is sok, sőt, nagyon sok. Akar államtitkár úr szerint a fogyasztói árkiegészítés GDParányosan nem változik, de ehhez is 22,5 százalékkal csökkenteni kell egyes utazások támogatottsági szintjét. Ez mintegy 1,1 milliárd forint elvonást jelent. Akkor hogy an fog változni a GDP? Komoly a szándék az infláció letörésére? Meg akarjuk szüntetni az egyre növekvő elszegényedést? Ezen kérdések alapján azt tudom mondani, a tárgyalt törvények apparátusízűek maradtak, és nem mutatnak lényeges javulást. Köszönöm a fig yelmüket. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni? Megadom a szót Miklós László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Frakció szón okaként 15 percben nem tudtam mindazt elmondani, amit a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvénnyel kapcsolatban, azt hiszem, el kell mondani. Annál is inkább, miután Ivanics képviselőtársam néhány olyan dolgot is elmondott, amivel magam is egyetértek, és szeretném ezt néhány momentummal kiegészíteni. Négy dologról szólnék: az adóköteles termékek köréről, az adók szerkezetéről, az adó mértékéről és arról, ami kimaradt a törvényből. Kiterjedt vélekedés - még a jogalkalmazásban dolgoz ó vámhatóság vezetői körében is , hogy mondjuk, a kőolajtermékeknél az az alapvető probléma, hogy úgymond nincs minden kőolajtermék a korábban jövedéki, most újabb keletű megnyilatkozások szerint a fogyasztásiadótörvény hatálya alá vonva. Mi történt az e lmúlt néhány évben? Az történt, hogy eredetileg a jövedéki törvény hatálya alá azok a termékek tartoztak, amelyek adókötelezettek voltak. Miután az ellenőrzés nem olyan szisztémában és nem rendszerben folyt, hogy a fogyasztásiadófizetési kötelezettség mér legszerűen alátámasztható legyen, ezért megindul a termékek körének kiterjesztése, eszkalációja, ahogy ezt Ivanics képviselőtársam mondta. Ma már termékek tömege tartozik az ellenőrzés hatálya alá. Ilyen módon egyre költségesebb és egyre nagyobb apparátus kell ahhoz, hogy azt a minimális ellenőrzést el lehessen végezni, amit a törvény kötelezettségként előír. Mégis - legalábbis a sajtóhírek szerint - ebben a problémakörben érdemi lépést nincs, mert - úgymond - találékony a magyar, és mindig valami újat kita lál. Tegyük fel, képviselőtársaim, hogy az összes ITJszámot - ami még húszas nagyságrend körülbelül , beépítjük a törvénybe, és megpróbáljuk megcélozni azt, hogy úgymond, minden potenciálisan üzemanyag célra használható üzemanyagkomponens adóköteles leg yen. Ez egyébként érinti aztán a festékipart, hiszen minden festéktípusnak külön oldószere van, a mostaninál kétszer nagyobb termékkört. Az a kérdés, hogy mi van akkor? Tegyük fel, hogy tökéletesen ellenőriz a hatóság. Akkor, mondjuk, belebotlunk abba, hog y egy alkotmánybírósági döntés nyomán az adótörvényekben rögzíteni kell, hogy a mikor hatályos ITJt kell figyelembe venni. Most jelenleg a '94. szeptember 30i ITJt, de azóta is adnak ki ITJszámot. Hiszen ha valaki megjelenik azzal, hogy ő egy új
